A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Biró József: Bernhard Antal találmányai 179

rudak, vezérlő- és ellenvezérlőrudak, görbe vonórudak, kiegyenlítő- vagy lendkerekek, áttételes kerekek stb. teljesen nélkülözhetők, s ezek helyett minden ács vagy bognár által könnyen elkészíthető fatartályok lépnek be. Másodszor: A napi folyó kiadások, melyeket a gőzgépnél a dugattyúk, a csúszópofák és a csapok kenésére fordítunk, 's amelyek az igen nagy súrlódásoknál szükségesek is, továbbá a dugattyú tömítésére fordított idő, munka és kender, emiatt különböző rakodóterületek felhasználása stb., a gyakori javítások, miután az egyenlőtlenül fellépő erők több-kevesebb pontra központosítva hatnak stb., a gép felügyelete és kiszolgálása, mely a géptanban nagyon is jártas és hűséges munkaerőt igényel — mind-mind megtakaríthatók. A sűrítőgépeknél pedig jóformán valamennyi rész kenése közvetlenül a víz útján történik, nagy súrlódások nem lépnek fel, költséges javításokat jóformán el sem lehet képzelni, és egy betanított fűtő vagy malmi munkás az egész művet könnyen ellátja. Harmadszor: És ha igaz is az, hogy a hidegebb víz használatánál, melyet a fent belépő gőz a vízemelőből sűrítésre kinyom, némi gőzveszteség áll elő, és egy vízoszlopnál, melyet alapjában véve 20 láb magasra lehetne számítani, velejár, hogy a gőz nyomóerejével szembeállítva az ebben a magasságban elért sebesség nem egyenlő az 1 1/4 atmoszférányi gőzerővel, s azt nem pótolja, így ezzel ellentétben a közönséges gőzgépnél a sűrítési veszteséget és az erőpazarlást az óriási különböző súrlódásoknál számításba kell venni, és így a veszteség gőzben és fűtőanyagban vagy egyáltalán semmi, vagy sokkal kevesebb lesz, mint amilyen összeget a 2. pontban felsorolt megtakarított folyó kiadások képviselnek. Negyedszer: Ezért tehát a megtakarított befektetési tőke tiszta nyereség, és még ki sem lehet számítani a közönséges gőzgépekkel szemben álló megfizethetetlen előnyeit ennek a sűrítőgőzgépnek. Nagyságánál és erőkifejtésénél, valamint a szétrobbanás és a géprészek széttörésének veszélye nélkül a vízierőt így ismét 10 vagy 100 részre is szétbonthatjuk, a helyzetnek és a körülménynek megfelelően. Ötödször: Ezt a találmányt pedig magyar gőzgépnek kell elnevezni, egyszerűsége és használhatósága miatt legyen egy jótétemény az én szeretett új hazámnak, mely engem még nem akar érdemem szerint megismerni és megérteni, különös tekintettel hazám nagy erdeire és szénbányáira stb. Ez a gép mindenütt ott lehet, ahol tüzelőanyagban bőség és olcsóság van, és hiány van folyóvizekben, pl. bányáknál, tőzeges mocsárvizeknél, ezek leigázására. Ezenkívül a nagy folyók mellett az én alulcsapó kerekeim költségmentes erőforrást nyújtanak, amelyet (pl. a Papin rendszere szerint) szintén a levegő megváltoztatására és a vidéki vízemelők építésére használhatunk fel, miközben ezek segítségével a hajókon légszivattyúkat lehet meghajtani, melyek a szárazföldi vízemelőkkel csövek útján közlekednek, és a levegőt ezekben megritkítva, így a vizet a szárazföldi malmok meghajtására a partra tetszőleges menynyiségben szállíthatják, ahol csak más, nagyköltségű tüzelőanyag-befektetéssel tudnának üzemelni. Végezetül egy felületes számvetést fűzök ehhez általánosságban, a felsoroltak megítélésére és mértékadásul az előfordulható esetekre, anélkül, hogy részletekbe, bizonyításokba és pontosításokba mennénk bele, amelyeket az ismert hidraulikai számítási módszerekkel az útmutatásom szerint egy speciális eset valóságos kivitelezésénél már pontosan fel lehet dolgozni. Legyen tehát például: egy szívócső 2 láb átmérővel, azaz keresztmetszete 3,14 négyzetlábbal. Ennek eredményeképpen az egyszeri feltöltés köbtartalma 3,14x20=62,8 köbláb. A vízemelő pedig 1 láb vagy 4 láb csőátmérővel, és 5 láb hosszban feltételezve szintén 62,8 köbláb lesz. Feltételezzük, hogy a víz — nyílt víznél, egy 8 lábnyi vízoszlop nyomását véve figyelembe — körülbelül 12 láb sebességgeásodl folyna mpercenként, akkor nem fo233