A Közlekedési Múzeum Évkönyve 3. 1974-1975 (1977)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 111 - Jordán Károly—Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: A Kölber-kocsigyár története 213

'••'•*.•"..".;•"- '""•''"'.• ..•"'• ,';"-•:/ •/"'.":'' --. '•••'•- 1

V A tőkés vállalkozás előnyeinek kihasználása révén sikerült a készáru előállítási idejét csökkenteni, és a megfelelő szakértelemmel vezetett üzem szinte behozhatatlan előnyre tett szert a céhes járműgyártókkal szemben. így a század közepére a Kölber-féle kocsigyártó üzem forgalma túlhaladta az évi 100 ezer forintot (1841: 108 847 frt; 1842 januártól november 30-ig 106 764 frt) és házának, telkének értéke 33 600 forintot tett ki. Gyártmányairól pedig „nyilvános tudva van továbbá, hogy az általa készített hintók mind díszes idomukra nézve, mind alkotásuknak tartóssága tekintetéből, bizonyos minden külországi még a legjobb gyártmánnyal is hasonlíttathatnak és evvel megegyező."^ Nemcsak a kiváló minőségű járművekkel vette fel a versenyt a Kölber cég a külföldi, főleg az osztrák kocsigyártó ipar termékeivel, hanem élen járt a piaci lehetőségek felkutatása és kiaknázása terén is. Elsőként nyitott bemutató termet Pest-Budán; a „kocsi-bolt" létrehozása kiváló üzleti érzékre vallott, amit a korabeli visszhangokból is lemérhetünk. „Legújabban Kölber úr, pesti kocsikészítő olly eredeti mint utánzásra méltó gondolatra jött, midőn t. i. a'magyar játékszín felé vezető hatvani utcza végén álló házában, az ismeretes „Zrínyi" kávéház szomszédságában, boltot nyitott, mellyben díszes készületű hintói, batárjai, csézái természetes nagyságukban láthatók. A'boltba két üveg kapu vezet. Olly tágas pedig ezen oszlop-sorokon álló bolt, hogy keblére nyolc-tíz hintót jogadhat be. Számos kíváncsiak lepik el naponként ezen új bolt elejét, 's a' házi úrnak e különös ötletét méltánylás nélkül egy sem hagyhatja."® A magyar tőkés ipar első seregszemléjén, az 1842. évi iparműkiállításon, a Kossuth Lajos vezette Iparegylet tagjaként, a „nyergesek és kocsigyártók osztályát" csupán Kölber Jakab képviselte. Három kocsit állított ki a bejárati csarnokban, köztük egy „nyújtó nélküli, angol idomú, könnyű vadászkocsit, lapos fektetű nyomótollakon nyugvót".

10 Ezzel a járművel bronzérmet nyert. A kiállításról Kossuth Lajos írt ismertetést, amelyben a gyárról is közölt néhány adatot: „Évenként mintegy hatvan darab egészen új hintót készít, minek árát 36 ezer pengő-' forintra és a javítási munkákkal műhelyének évi forgalmát mintegy 50 ezer pengő forintra tehetni, mi iparműszorgalmának fejlettségét elegendőleg bizonyítja."

11 Kölber Jakabról elismerőleg még azt is megjegyezte, hogy „hintói többnyire mind saját rajza szerint készülnek, s szépségben és ízletes szerkezetben kitűnők."

12 A mesteremberként is kiváló kocsigyártó egyébként 1836-tól tagja lett a választott polgárok testületének. A céhrendszer erre az időszakra már teljesen megmerevedett, és a céhek az egyre erősödő hazai tőkés ipar fejlődésének minden lehetséges módon megkíséreltek gátat emelni. Az 1840. évi XVII. te. lehetővé tette a gyárak alapítását Magyarországon is, és rést ütött a céhrendszer által a tőkés vállalatok fejlődését eltorlaszoló falon. A jelentős tőkével rendelkező gazdag pesti polgár, akinek szakmai hírneve lassanként az ország határain is túljutott, elérkezettnek látta az időt a céhes keretekkel való végleges leszámolásra. Kölber Jakab 1843-ban a városi tanácstól kocsigyártó gyári szabadalmat kért, és beadványában részletesen indokolta, saját ta8 Mérei i. m. 305. p. 9 Kocsibolt. Regélő, 1836. 278. p. 10 Kossuth Lajos; Jelentés az első magyar iparműkiállításról, 1842. Pest, Landerer és Heckenast, 1843. 64. p. 11 Kossuth i. m. 64. p. '

12 Kossuth i. m. 64. p. 216