A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Rév Pál: A magyar repülőgépipar kialakulásának körülményei 221

^Ití^iiw^*^

5

^ """' "' 12. ábra. A Magyar Altalános Gépgyár Rt. mátyásföldi repülőgépgyárában készített Fokker vadászrepülőgépek a Tanácsköztársaság felségjelzésével a autógyár részesedésével — gépkocsik gyártására rendezkedett be. Ekkor még neve és tevékenysége — a cégbírósági bejegyzés szerint — kizárólag autó- és motoripari tevékenységre korlátozódott. Deficites működése miatt a részvényesek üzemüket 1914 elején a jövedelmezőbbnek tartott repülőgépgyártásra állították át. Bár az engedély motor gyártására is vonatkozott, a vállalat egész tevékenységének ideje alatt csak repülőgép-sárkány gyártásával és készen szállított motorok beépítésével foglalkozott. A repülőgép gyártására berendezkedett, újjászervezett vállalat vezérigazgatója Bier Henrik lett. A fellelhető nagyon kevés levéltári anyagból eddig nem lehetett tisztázni, hogy került Bier kapcsolatba az aszódi gyárral. Valószínű, hogy a lipcsei Deusches Flugzeugwerke érdekeltséget vállalt a Magyar Lloydnál és átengedte egyik igazgatóját — Bier személyében — a magyar gyár vezetésére. Ezt a feltevést alátámasztja, hogy Aszódon a termelést a lipcsei vállalat D. F. W. gépeinek összeszerelésével, gyártásával kezdték, majd később, az albertfalvai gyárhoz hasonlóan, megjelentek a Magyar Lloyd gyár önálló, saját konstrukciói. A gyár szerkesztési irodája — Melczer Tibor gépészmérnök irányításával — nemcsak gyártmányaink megbízhatóságát biztosította, hanem — korát megelőzve az egyetemes repülés történetében — nyilvánosságra hozta egy korszerű utasszállító repülőgép tervét is,

11 11 A Lloyd Sz VI. személyszállító repülőgép javaslatterve. Közlekedési Múzeum rajztara: 60. 6. 0. 251. 969 II. 26. 230