A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Kopcsándi Ferenc: A géperő nélküli járműgyűjtemény 67

7. ábra. Kölber-féle csukott könnyű hintó gyárának terméke. Sok felújítási nehézség legyőzése után ma már, mint a Kölber gyártmányok egyik jellegzetes, igen szép darabját szemlélhetik látogatóink. Nemes vonalú szekrényének és könnyed szerkezeti elemeinek összhatása több évszázados kocsikultúránk végső kifejletét idézi. Ugyancsak szép vonalvezetésű a Kölber-féle nyitott hintónk is. Amellett, hogy az ülésrész kialakítása kényelmes, öblös, megtartotta elegáns formáját. Krúdy Gyula is ilyenen szeretett közlekedni, ezért egy időben a pestiek az ilyen bőséges üléskényelmet nyújtó félfedeles nyitott hintót Krúdy-hintónak is nevezték. Ennek a Kölber-féle nyitott hintónknak finom színösszeállításán kívül egy különlegessége is van, mégpedig az esővédő bőr alkalmazása. Ez a nagyméretű bőrtakaró jó idő esetén az üléssel szemben levő szekrényfalon, összehajtott állapotban, egy kis bőrlap alá észrevétlenül volt elrejtve — rossz, esős, havas időben a féltető belső részében becsatolva szinte teljes mértékben megvédte az utasokat az időjárás viszontagságaitól. A Kölber kocsigyár hírnevét és színvonalas szép munkáját bizonyítja a Múzeumunk tulajdonában levő ún. országházi díszhintó is. E díszhintót a XIX. sz. végén, a millenniumra készítették. A felvonuláson, 1896-ban az Országház akkori elnöke, Szilágyi Dezső vonult fel vele. Kocsiülését nehéz, arannyal' átszőtt díszdrapériával látták el. A cizellált galériájú hintószekrény fölé emelt kocsisülése révén jól szemlélhetővé válik a korai szecessziós stílusban készült, minden részletében finoman faragott különleges alváz és futúműszerkezet. A díszhintó 74