A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 47 - Kopcsándi Ferenc: A géperő nélküli járműgyűjtemény 67

3. ábra. Károlyi József-féle hajtókocsi különleges alvázszerkezettel hogy több ilyen amerikai alvázmegoldású kocsit készített az Aszódi Kocsigyártó Ipariskola, sőt a Kölber gyár is. Fényespusztán, düledező fészer mellett, a közepén kettétört állapotban, magas gyomnövényektől körülnőve láttuk meg egészen véletlenül egyik ritkaságunkat: a tarantászt. Ez egy orosz típusú vadászkocsi, és mint ilyen, nálunk egészen rit­kaság. Az alacsony és vaskos építésű, az igen rossz erdei utakon is biztonságos közlekedést ígérő, szokatlan kinézésű, de mégis tetszetős alakú járművet újjá­építve, nagy érdeklődéssel szemlélik látogatóink. Nemcsak külső megjelenési formája, de nálunk ismeretlen rugózási megoldása miatt is különleges jármű: farugózása van. Az elmés farugók tulajdonképpen rugózó deszkalapok: egyenes, hosszirányú szálaikkal, törésmentes, erős keresztmetszetükkel viszonylagosan jó rugózást biztosítanak. A fa rugólapok a kocsi hosszirányában, az első és hátsó tengely távolságában, a tengelytokfára, illetve a keresztgerendára fekszenek fel. Ezekre a rugózó falapokra szerelt vastartókon nyugszanak az ülések. A talaj egyenetlenségeiből adódó rázkódásokat a rugózó fa csillapítottan közvetíti a fölötte ülő utasoknak. A kocsi másik sajátossága, hogy kocsiszekrénye tulajdon­képpen nincsen. A tömzsi, erős vadászkocsin, az ülés alatt elhelyezve, az esetle­ges hosszabb ideig tartó vadászutak miatt túlméretezett nagyságú abrakos ládán kívül egy-két elejtett vadnak is jut hely. Múzeumunk másik vadászkocsiját — nagy mérete és a kocsiszekrény hosszr­irányában, kétoldalt elhelyezett ülései miatt — társas vadászkocsinak is szokták 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom