A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Bíró József: A MÁV Hajózás története (1888—1894) 201

5. ábra. A „M. A. V. III"' utasszállító gőzhajó a Gellérthegy lábánál lődése újabb hajók beszerzését tette szükségessé. Ez 1891-ben meg is történt. A vállalat hajóparkja 3 gőzössel 13 áru-uszállyal, 1 sertés-uszállyal és 3 állóhajóval bővült. így a kiselejtezett fauszályokat és a Vaskapunál dolgozó gőzöst nem számítva, a hajózási szolgálat 7 gőzössel 22 áruszállító uszállyal, 33 sertés-uszálylyal, 7 állomási vashajóval és 4 fapontonnal indíthatta meg az új hajózási idényt. A szerb szilva- és sertésforgalom lebonyolítása 1891-ben már teljes egészében a vállalat kezében volt. A három újonnan beszerzett gőzössel és az uszályokkal lehetővé vált, hogy a forgalmat kiterjesszék egyelőre a Tisza-torkolattól a Bégén Nagybecskerekig, a mitrovica-—sabáci járatot pedig meghosszabbítsák Belgrádig.

6 A hajózás ebben az évben új feladatkört is kapott. A gabonaszállítási idényben a MÁV vonalain torlódás keletkezett, és a vállalat 881 vagon búzát szállított fel Budapestre. Az; előző évben megindított vukovári átrakódási forgalom a korábbihoz viszonyítva ugrásszerűen fejlődött: 1001 vagonról 2245 vagonra, az utasok száma 30 000-ről 58 694-re emelkedett. Az előbbi 120%-os, az utóbbi 95%-os forgalomnövekedést jelentett. Az 1891. év folyamán a gőzhajók 1684 menetben vettek részt, összesen 113 814 A M. kir. Államvasutak 1891. évi üzleti és forgalmi eredményei. 69. p. 207