A Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 1972-1973 (1974)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 117 - Bíró József: A MÁV Hajózás története (1888—1894) 201

6. ábra. „Wekerle Sándor", a Magyar Államvasutak egyik vontató gőzöse hajókilométer és 9 596 111 tonnakilométer teljesítménnyel. Szállítottak 81000 utast, 84 232 tonna árut, valamint 752 vagon sertést. Ehhez az eredményhez nem számoltuk hozzá azt a 4921 vagon árut, amelyet az átrakási forgalomban a MÁV vonalaira szállítottak, s ami a vasútnak 339 985 frt bevételt jelentett. Az év a hajózás számára is nyereséggel zárult: az összes kiadásokat levonva 11 992 frt-ot tett ki. A STÉG magyarországi vonalainak 1891. évi államosításával a társaság hajóállománya is a MÁV hajózási vállalatához került. Az átvétel még 1891 végén megtörtént, a hajók azonban a forgalomban már csak a következő évben vehettek részt. Így a vállalat hajóparkja 1892-ben már 13 gőzösből, 3 sertésuszályból és 37 áruszállító uszályból állt. Az új hajózási idényben tervbe vették a belgrád—gradistyei dunai vonalnak bővítését Orsováig, a zimony—ljuborázdiai vonalnak Csernavodáig a tiszatorok—nagybecskereki vonalnak a Begán Temesvárig és egy új járat bevezetését a Tisza-toroktól Szegedig.

7 A már kiterjedt forgalmi telepek ellátására ügynöki szolgálatot szerveztek. A szolgálatot a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság vállalta magára, a begyűjtött áruk után megfelelő részesedésért. Mindent gondosan megterveztek, idejében előkészítettek: a hajózási vonalak kibővítését, az ügynöki szolgálat megszervezését, az osztrák vasúttársaság elha^ 7 A M. kir. Államvasutak 1892. évi üzleti és forgalmi eredményei. 88. p. 208