A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Katona András: A Közlekedési Múzeum munkássága 1990-től 75

1990 1991 1992 1993 1994 1995 Belföldi kiállítások 25 32 24 36 20 Külföldön rendezett kiállítások 3 4 4 3 6 összesen 11 29 36 27 42 20 4. táblázat Időszakos kiállítások 1990-1995 között sor. Említésre méltó formátumban csak a IX. Múzeumi Évkönyv és a "Közlekedésre nevelés" c. sorozat füzetei jelentek meg. A Széchenyi "Javaslat a magyar közlekedés ügy rendezésirül" c. müvének reprint kiadása nagy szakmai és közönségsikert aratott. A nagyobb formátumú művek megjelentetésének részben anyagi, de nem elhanyagolható módon a témaszegénység is oka, alapja volt. Sikeres tudományos-konferencia sorozatot bonyolítottunk le a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedéstörténeti Szakosztályával együtt. A konferenciákról alkalmanként különszámot jelentetett meg a Közlekedéstudományi Szemle, amelyek gyűjteményes formában foglalták össze az elhangzott előadásokból a legfigyelemreméltóbbakat. Külön fejezetet érdemel a "Szebb mint az eredeti..." c. nemzetközi vándorkiállítás sikertörténete. A rendkívül alapos, jó grafikai és tárgyanyagot tartalmazó kiállítást Berlinben, Drezdában, Volksburgban, Luzernben, Mannheimben, Odenseben, Prágában, Brnóban mutattuk be a városok nagy technikai múzeumaiban több mint 500.000 látogatónak, nem kevés szellemi és anyagi sikerrel. A kiállítás a nagy szállítási és biztosítási költségek miatt szinte megismételhetetlen a maga nagyságrendjében és formájában. Mindenesetre egy jó témaválasztással, nemzetközileg is érdeklődésre számottartó válogatással meg kell kísérelni a nemzetközi szereplés további lehetőségének biztosítását. Erre a legalkalmasabbnak a kisebb léptékű modell, plakát és nemzetközi iratanyagból összeállított kiállítás tűnik. Az 1990-ben Rostokban bemutatott "Dunai gőzhajózás története" c. kiállítás is ezt az elképzelést támasztja alá. A nemzetközi kapcsolatok ápolása egyébként is rendkívül fontos a munkatársak fejlődése, a tapasztalatok átvétele céljából egyaránt. Sajnos a kapcsolatok felvételéhez, működtetéséhez és hasznosításához elengedhetetlen nyelvtudás az intézmény szűk keresztmetszete. így a személyzetpolitika továbbra is legnagyobb feladata a nyelvismerettel bíró fiatal munkatársak és vezetők felkutatása és munkába állítása. Kiegészítő jelleggel, a tudományos tevékenységet illetően jelentős értékkel bír a marketing-munka, amely révén "értékesíteni" lehet a tudományos eredményeket. A múzeumban külső felek által rendezett események - kiállítások, termékbemutatók, konferenciák stb. mind olyan látogatói réteg előtt teszik ismertté az intézményt, akik ezek nélkül nagy valószínűséggel nem jönnének el hozzánk. így az anyagi előnyök mellett ismertségünket is jól lehet ilyen formákban biztosítani. Hasonló célokat szolgál az 1993-ban bevezetett új belépőjegyforma (14., 15. ábrák) és az 1995-ben megnyitott új elárusító-pavilon, amely a korábbiaknál lényegesen szélesebb és érdekesebb áruválasztékkal növeli az intézmény iránti érdeklődést (16., 17. ábrák). A tudományos célok alapfeladatainak ellátása csak a megfelelő színvonalú infrastruktúrával oldható meg. Az elmúlt öt évben a legnagyobb fejlődés vitathatatlanul e téren valósult meg. Az 1990-et megelőző évek új létesítményeinek előkészítésével és megvalósításával lekötött anyagi és szellemi erő nem igen tette lehetővé, de el is fedte a meglévő épületekkel, 85