A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Katona András: A Közlekedési Múzeum munkássága 1990-től 75
1990 1991 1992 1993 1994 1995 e.Ft. e.Ft. e.Ft e.Ft e.Ft e.Ft 23.355.25.852.27.189.29.974.29.783.33.255.2. táblázat A dologi kiadások alakulása megfelelő helyeket lehet találni - pl. Szentendrei Járműskanzen - úgy a nagy terjedelmű tárgyak helyén külön beruházás nélkül lehet újabb tárolóhelyekhez jutni. A fizikai feltételek megteremtésén túlmenően továbbra is nagy szükség van a szelektív-gyűjtés szakmai elveinek érvényesítésére. Ugyanis az előzőekben jelzett, többoldalról is erőteljesen korlátozott feltételek mellett kizárólag az alaposan indokolható gyűjteménygyarapítást lehet elfogadni. E szempont lényeges kiegészítő eleme, hogy a meglévő gyűjtemény nyilvántartásban sok a javítani való és a személyi feltételek itt is rendkívül korlátozottak. A megoldást mindkét vonatkozásban a függetlenített gyűjteménykezelő muzeológusok beállítása hozná meg, amely azonban legalább öt-hat fő létszámnövelést igényelne. A létszámnövekedés pedig az elmúlt öt év tapasztalatai és a várható közalkalmazotti viszonyok mellett szinte elképzelhetetlen. A személyi állomány alakulását a 3. táblázat mutatja. A táblázat adataiból egyértelműen megállapítható, hogy a kiszolgáló létszám csökkentésével kellett megoldani a bérelmaradásokat, de amellett az is látszik, hogy a tudományos tevékenységet végző főfoglalkozásúak állománya számban nem csökkent. Sajnos a tudományterületen foglalkoztatott nyugdíjasok számát részben életkori, részben ugyancsak bérgazdálkodási szempontok miatt kellett erőteljesen csökkenteni. Továbbra is nagy segítséget jelent az amatőr kutatók áldozatkész munkája, ami az idősebb és fiatalabb szakemberek körében egyaránt szerencsénkre jellemző. A tudományos kutatás eredményei az elmúlt öt évben legjellemzőbben az időszakos kiállítások rendezésében jelentek meg (4. táblázat). E tevékenység egyaránt biztosította a belső múzeumi élet viszonylag folyamatos aktivizálását és a Közlekedési Múzeum ismertségének javítását. A nagyszámú időszakos kiállítás megrendezése részben megoldotta a publikációs gondokat is, mert a vezető és tudományos munkatársaknak lehetőséget adott a szak- és napilapokban történő írásra, valamint az eseményről tudósító médiák révén - a különben csak fizetett hirdetésként megjelentethető híradás - költségkímélő módon került a köztudatba. A szakmai publikációk terén a szak- és folyóiratcikkek szép számban jelentek meg a munkatársak tollából, de nagyobb terjedelmű anyag kiadására csak szerény mértékben került Vezető 3 Tudományos terület Muzeológia 23 Könyvtár 5 Közművelődés 4 32 Műszaki Osztálv közvetlen 3 restaurátorok 8 kiáll, technikusok 6 gondnokság 11 takarítók + 1 fűtő 7 35 Titkárság 5 Gazdasági Osztálv 7 Rendészet-porta + 1 teremőr 17+4 rész m. Tartósan beteg _ 33 nyugdíjas összesen. 39 Mindösszesen 142 3. táblázat A múzeum létszámának alakulása 1995. XII. 31.-én 84