A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum története és vezetőik életútja 1896-1996 között 5 - Veress István: A Közlekedési Múzeum munkássága 1980-1990 között 63
növelése, a műszaki munkában a szakmunkás állomány növelése, stb.); - a múzeum valamennyi tevékenységét kiszolgáló technikai eszközök folyamatos korszerűsítése. A középtávú tervet alapul vevő éves terveket és beszámolókat rendszeresen megvitatták a Múzeum Tudományos Tanácsa és dolgozók többszintű fórumai. A folyamatosan új filiálékkal bővülő múzeum feladatait mitegy 31-34 %-os átlaglétszám növeléssel oldotta meg. Az országos szabályozásokat figyelembe véve 1985-ben kiadtuk a Közlekedési Múzeum új Szervezeti és Működési Szabályzatát és az ennek végrehajtását elősegítő belső szabályokat. Ezek alapján 1985-től a következő egységek működtek: a tudományos főigazgatóhelyettes irányítása alatt 3 tudományos osztály (Múzeológiai, Könytári-dokumentációs, Közművelődési) a műszaki főigazgató-helyettes irányítása alatt a Műszaki Osztály, Restaurátor csoport-, Kiállításépítő csoport, Fotólaboratórium, továbbá a karbantartást -javításokat ellátó Gondnokság működött. A Gazdasági igazgató a Gazdasági Osztályt, a Munkaügyi Önálló Osztályt irányította. Az Igazgatási és Személyzeti Osztály a főigazgató közvetlen irányítása mellett működött. Az 1985-87 években nyugdíjazások, áthelyezések miatt változások történtek a vezető beosztásokban Érdemeik elismerése mellett nyugdíjba vonultak; dr. Bíró József tudományos főigazgató-helyettes (a Munka Érdemrend Arany fokozata kormánykitüntetéssel), Hódi István gazdasági igazgató (a Munka Érdemrend Ezüst fokozata kormánykitüntetéssel) Drexler Győző a Restaurátor Műhely vezetője (Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetéssel). Új vezetői kinevezések; Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet tudományos főigazgató-helyettes, Horváth Tibor gazdasági igazgató, Kovácsyné dr. Medveczki Ágnes múzeológiai osztályvezető, dr. Eperjesi László tudományos titkár, Tóth Károly műszaki osztályvezető, Bondár Jánosné gazdasági osztályvezető, Sárik Attila kiállításépítő műhelyvezető, Elekfy Péter restaurátor műhelyvezető, Dávid Péter igazgatási csoportvezető Kőszegi Miklós rendészeti csoportvezető, dr. Molnár Erzsébet tudományos csoportvezető, Juhász Attila a gondnokság vezetője lett. Egyes tudományos munkakörökbe fiatal munkatársakat vettünk fel; Szabó Attilát és Palásthy Józsefet repülési, Merczi Miklóst városi közlekedési és Hídvégi Jánost közúti közlekedési muzeológusi munkakörbe szerződtettük. Az aktív dolgozók közül, kiemelkedő munkásságukért Veress István főigazgató "Eötvös L. Díj" kormánykitüntetésben, Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet tudományos főigazgatóhelyettes "Móra Ferenc Emlékérem", 11 fő "Kiváló Munkáért", "Szocialista Kultúráért" és "Miniszteri Dicséret" kitüntetésekben, és további 22 fő "Főigazgatói Dicséret" kitüntetésekben részesült. A Közlekedési Múzeum - a két évtizedes folyamatos fejlesztések eredményeként - 1987re a budapesti központi épületkomplexumban és 11 filiáléban hozott létre állandó kiállításokat, összesen mintegy 20 ezer m 2 kiállítási területen (ebből Budapesten 10 ezer m 2 ). Ebben az időszakban egyik legjelentősebb filiálénk a "Repüléstörténeti és Űrhajózási Kiállítás" (Repülési Múzeum) 1985. október 22-én nyílt meg a Petőfi Csarnokban (Lábra). 1985-87. között 35 időszaki kiállítást szerveztünk melyek közül a jelentősebbek a következők voltak: - "A Magyar közlekedés 40 éve"; - "A magyar hajóépítőipar 150 éve"; - " A magyar vasút 40 éve"; - "Bemutatkozik a bukaresti Prof.Ing. Leonida Technikai Múzeum"; - " Az omnibusztól a metróig "(Brno-ban); - " A megmentett múlt" (Brno-ból); - "125 éves a Déli vasút"; - " Eiffel munkássága Magyarországon"; - " 140 éves a Budapest-Vác-i vasútvonal"; - "IX. Magyar Versenyautó Kiállítás"; - "33. Nemzetközi Vasútmodell kiállítás"; - "Nemzetközi repülőgépmakett kiállítás"; - "Gyermekrajz kiállítás" (MALÉV pályázat); - "Nemzetközi közlekedési kiállítás" (Vancouverben); 69
