A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Rövid tartalmi összefoglaló, előzetes közlemények (magyar, angol, német nyelven) 363

közlekedési információs rendszer megvalósítását, a közlekedési szakirodalmi tájékoztató referáló folyóirat számítógépes elkészítését, továbbá a könyvtári kölcsönzési rendszer gépesítését tűzte ki célul. A pályázat pozitív elbírálása után a múzeum 1991 végén kezdte meg a rendszer szervezését és a gépek telepítését. A számítógépes rendszer továbbfejlesztése és egységes rendszerének létrehozása után mára megvalósult a közlekedési kutató intézetek közötti közvetlen könyvtári kapcsolat. A szerző a továbbiakban a számítógépes feldolgozás fázisait ismerteti. III. Rész A Közlekedési Múzeum tudományos és közművelődési tevékenysége Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet: „Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban". A Közlekedési Múzeum alapításakor és az azt követő öt évtizedben a hangsúlyt a gyűjtemények bemutatása, kiállítása képezte. Tudományos kutató és feldolgozó munka csak a második világháborút követően, illetve az 1966-os újramegnyitás után kezdődhetett el. A múzeum életének első öt évtizedében készült jegyzékek, katalógusok a későbbi kutatómunkát nagymértékben segítették. Az első ötven év alapvető célja a megőrzés volt, míg a második ötven évben az újjáépítés és a tudományos kutatómunka megszervezése jelentette a legnagyobb feladatot. Az 1950-es évek végére vasúttörténeti kutatások kezdődtek, tanulmányok készültek el. A kutatómunkába a múzeumon kívül más kutató intézetek is besegítettek. Az 1964-ben kiadott miniszteri utasítás az 1966-ban újra megnyílt múzeum fő feladtai közé sorolta a kutatói és feldolgozási munka alapjainak lerakását. Az elért eredményeket figyelembe véve a Magyar Tudományos Akadémia a múzeumot 1981-ben országos kutatóhellyé nyilvánította. A Múzeum kutatói szak- és ismeretterjesztő cikkekben ismertették kutatási eredményeiket. A múzeum a közlekedéstörténeti kutatások egyetlen, országos hatáskörű intézménye lett. A hosszú távú elképzelésekben szerepel az „új múzeumi modell" kialakítása. A közönség magas színvonalú tájékoztatásának, oktatásának megszervezése a műtárgyak , a modern ismeretterjesztő tevékenység, a korszerű közművelődési munka segítségével. Módszertani területen cél a gyűjtemények számítógépes képi és nyilvántartási rendszerének kialakítása. A múzeum 100 éves tudományos munkájának értékeléséből nem maradhatnak ki a kiállítások sem, hiszen a forgatókönyvek a kutatómunka fontos eredményei. Egyre inkább előtérbe kerül az állandó kiállítások alapvető változtatásának igénye. Ennek szellemében rendezték át a régi épületben 1995-1996-ban a vasúttörténeti és a gépjárműközlekedési állandó kiállításokat. Kiállítástechnikailag a századvég nemzetközi divatirányzatai nyomán az „életképek-élethelyzetek" enteriőrjei és a hagyományos tablók-tárolók mellett számos interaktív megoldás is látható. Kovácsyné dr. Medveczki Ágnes: „Megemlékezés a közlekedés millenniumi kiállításáról". Érdekes jubileumi kiállításról ad ismertetőt a szerző. A „Száz éve és ma" című kiállítás a múzeum 100. éves alapítása és a millecentenárium jegyében készült. A rendezők arra törekedtek, hogy az 1896. évi kiállításból megmaradt gyűjteménynek azokat a modelljeit, eredeti tárgyait, térképeit, festményeit válasszák ki, amelyek a millenniumi kiállítás legjellemzőbb emléktárgyai voltak. A tanulmányban vázlatos képet kaphatunk arról, hogy az egyes közlekedési ágak fejlődésének történetét az adott időszak vállalatai, intézményei milyen nagy körültekintéssel, részletességgel, a modellek, térképek, műszaki rajzok, egyéb dokumentációk sokaságával mutatták be. Nyilvánvaló, hogy miután sok tárgyi és archivális anyag megsemmisült és a kiállítás helyszíne is korlátozott nagyságú ez a kiállítás az ezredévinek csak egy szűk keresztmetszetét adhatta. A tanulmányt két melléklet egészíti ki. Az l.sz. melléklet a „Száz éve és ma" című kiállítás történeti 370