A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Szász Tamás: Végvízállomástól a paksi Vasúti Múzeumig 341

2. ábra A múzeumegyüttes központja - a közúton érkezők szemszögéből tágasabb, egymásba nyíló terem képezi a vasúttörténeti kiállítás helyiségeit. Az előtérben néhány jelesebb európai gőzüzemű vasút megnyitásának ünnepélyes eseménye látható fotóreprodukciókon. Az I. terem a magyar vasút első nagy korszakának állít emléket, a múlt század első vasútépítéseitől a MÁV megszületésén keresz-tül, Baross Gábor államvasúti politikájának megvalósításáig. A tablók kép- és szöveganyagát eredeti tárgyak, modellek gazdagítják. Az eredeti tárgyak sorában került kiállításra a Magyar Nyugoti Vasút területéről származó magyar és német nyelvű figyelmeztető tábla, a Tiszavidéki Vasút Társaság királyi kocsijának díszes ütközőtokja, néhány különlegesen szép mozdony- és kocsi gyáritábla, egy lámpa és jelzési utasítás. A különböző méretarányú M=l:5, M=l:10 és M=l :25 modellek között megtalálható: - a MÁV III e osztályú, később 326. sorozatú tehervonati gőzmozdonya; - a Déli Vasút Társaság 109. 106 pályaszámú gyorsvonati gőzmozdonya; - egy Crampton - rendszerű mozdonykazán hosszmetszete; - egy háromfogalmú, alak főjelző. Mindezek méltó tanúsítványként szolgálnak a vasút múltjának technikai színvonalát ille-tően. A II. kiállító terem anyaga a magyar vasút kevéssé ismert, de a múltban nagy fontosságú ágát, a helyiérdekű, vagy népszerű elnevezéssel "vicinális" hálózatát igyekszik bemutatni tablók, tárgyi emlékek, dokumentumok felhasználásával (3. ábra). Az olcsó építés és üzemeltetés érdekében e vonalak kis tengelyterheléssel, kis sugarú ívekkel épültek. Lehetőleg kerülték a drága műtárgyak (hidak, alagutak) építését és a nagyobb földmunkákat, amely jól tükröződött a pálya vonalvezetésében. A helyi érdekű vasutak különböző típustervek szerint kialakított állo343