A Közlekedési Múzeum Évkönyve 10. 1896-1996 (1996)

V. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum filiáléi 317 - Szász Tamás: A nagycenki Múzeumvasút és szabadtéri kisvasúti jármükiállítás 329

*tl i • n-. 3. ábra Az 1870-ben készült, eredetileg Nádasd nevet viselő mozdony a skanzen legidősebb lakója alakult Magyar Állami Erdőgazdaság vette át. Ekkor kapta a 357-314 pályaszámot. Selejtezéséig Csömödéren erdőgazdasági mozdonyként volt üzemben. Muzeális felújításakor visszanyerte eredeti, jellegzetes, öntöttvas kéményét. A "Kincses" nevű 760 mm nyomtávolságú gőzmozdony első tulajdonosa a győri "Freund und H. és fiai" cég volt. 1948 óta az országos Sertéshízlaló Vállalat Nagytétényi Hizlaldájában teljesített szolgálatot egészen 1974-ig. A vállalat 1978-ban engedte át muzeális célokra. Az V. pályaszámot viselő mozdony életútja viszonylag egyszerűnek mondható. 1916-tól a Kaposvári Cukorgyár iparvágány - hálózatán dolgozott. A mozdonyt a selejtezést követően a MÁV Pécsi Igazgatósága mentette meg, és felújítás után épületének kertjében kiállította. Később azonban, felismerve a nagycenki skanzen országos jelentőségét, átengedte a mozdonyt kiállítás céljára. 1981-ben került a Közlekedési Múzeum tulajdonába egy 490 sorozatú négy csatolt kerékpárú, 760 mm nyomtávolságú gőzmozdony, amely nemcsak a MÁV , hanem a hazai 55 kN tengelyterhelésű keskeny nyomtávolságú vasutak egyik legnagyobb teljesítményű és legkorszerűbb típusa volt. E mozdonysorozat első példánya 1906-ban készült. Az itt kiállításra került 057 pályaszámú, 5850-es gyári számú gözmozdony 1950-ben készült a MÁVAG üzemeiben - utolsó szolgálati helye a szobi kisvasút volt. Említésre méltó, hogy két darab 490 sorozatú mozdony napjainkban a MÁV nosztalgiaüzemében közlekedik. A skanzen egyik büszkesége a 600 mm nyomtávolságú erdei vasúti "Triglav" nevű gőzmozdony. Ez a mozdony a Bohinyi-tó melletti erdei vasúton kezdte szolgálatát. Nevét a közeli Triglav hegycsúcsról kapta. Az első világháború után került az Inóczi Kőbánya és 332