A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 53 - Dr. Vaszkó Ákos: A vasúti gyűjtemény 55

DR. VASZKÓ ÁKOS A VASV7TI QYOJTEMÉNY A Közlekedési Múzeum tárgyi gyűjteményei közül jelenleg — mind a muzeális tárgyak számát, mind változatosságát tekintve — legnagyobb a vasúti gyűjtemény. Ennek elsősorban történeti okai vannak, de hozzájárult az utóbbi időben kifejtett erőteljes gyűjtő tevékenység is. A vasúti gyűjtemény nagysága arányban van a vasútnak a hazai közlekedési rendszerünkben jelenleg betöltött szerepével és azzal a hatalmas műszaki fejlődéssel, amelyet az első vonalunk megnyitását követő egy és egynegyed századon át megtett. Ennek a fejlődésnek az új közlekedéspolitikai koncepció keretében előirányzott vasút-korszerűsítés most ad újabb lendületet. A vasúti gyűjtemény szélesen értelmezett fogalma a tárgyi anyagon túlmenően a vonatkozó archivális anyagot (tervrajzok, okmányok, képek, nyomtatványok stb.) is magába foglalja; a Múzeum régi leltárai és katalógusai is ebben a felfogásban készültek. A jelen ismertetés azonban csak a tárgyi anyagra terjedhet ki. Ezt az archivális anyag óriási terjedelmén kívül a korszerű múzeumi rendszerezés is indokolja, amely a feldolgozás, őrzés és karbantartás eltérései miatt éles határvonalat von a tárgyi és dokumentális gyűjtemények között.

1 Ezért ma már a Közlekedési Múzeum gyűjteményi rendszere is elkülöníti a tárgyi és dokumentális anyagot, még ha az egyazon közlekedési ágazatra vonatkozik is, A tárgyi gyűjteményeken belül azonban a nagymúltú vasúti gyűjtemény elkülönített főcsoportot képez, — s ennek ismertetése a feladatunk. A vasúti gyűjtemény keletkezése közvetlenül az 1896. évi ezredéves kiállításra vezethető vissza, de már induláskori gazdagsága kimutathatóan mélyebb okokkal is összefügg. A vaspálya és a gépi vontatás összekapcsolásával létrehozott vasút a kapitalizmus terméke és annak fejlődésével kölcsönhatásban áll.

2 A vasút hazai fejlődése — a tétel általános igazolása mellett — sajátos körülmények között ment végbe. A polgári forradalomért küzdő magyar politikusok a vasút jelentőségét — éppen a kapitalista fejlődés útjára lépett nyugati országok példája nyomán — már 1848 előtt felismerek, de a feudalizmus hazai rendszerében komoly 1 A múzeumok nyilvántartási szabályzata, a Művelődésügyi Minisztérium 153/1966. (MK. 14) sz. utasítása. 2 Marx Károly: A tőke, I. kötet, Szikra, Bp., 1949. 413. p. 55