A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)
Dr. Czére Béla: A 75 éves Közlekedési Múzeum 7
DR. CZÉRE BÉLA A 75 ÉVES KÖZLEKEDÉSI MV/ZEUM Magyarországon a közlekedési forradalom a múlt század második felében, annak is az utolsó évtizedeiben bontakozott ki teljes lendületével. A század első felében — a reformkorszak haladó eszméi, Széchenyi korszakot jelző alkotásai nyomán — jórészt világossá váltak a modern közlekedés hazai megteremtésének fő irányai, megvalósultak első alkotásai. De csak a század második felében indult meg — először az abszolútizmus, majd a kiegyezés korszakának viszonyai közt — nagy ütemben az akkor legkorszerűbb közlekedési eszköz: a gőzüzemű vasút hálózatának kiépítése, vált a gőzhajózás a belvízi közlekedésben uralkodóvá, épült ki az ország közúthálózatának túlnyomó része. Ugyancsak a század második felére esik a fővárosi tömegközlekedés kifejlődése, először az omnibuszforgalom tömegessé válása, majd a lóvasúti hálózat kiépülése, illetőleg a villamos megjelenése révén. A közlekedési forradalom legnagyobb hatású eszköze — mint szerte a világon — nálunk is a gőzüzemű vasút volt. Az éppen ötnegyed évszázaddal ezelőtt, 1846. július 15-én megnyílt pest—váci vonalat — egyre gyorsuló ütemben — új és új vonalak követték. 1867-ig évente kereken 109 km, a kiegyezéstől a millennium évéig, 1896-ig évente 420 km új vonal épült. 1891-ben lezárult a múlt század nagy vasútállamosításainak korszaka, és 1896-ban az akkor már közel három évtizede működő Magyar Államvasutak hálózata (az általa kezelt magánvasutakkal együtt) négy és félszer nagyobb volt, mint a magánvasutaké. Az első vasutak primitív technikája a század utolsó harmadában magas színvonalra emelkedett, a gyorsvonatok sebessége elérte a 90 km/t. A lendületes kapitalista fejlődés megteremtette a vasutak igényeit kiszolgáló hazai iparágakat, s a vasutak építése, a járművek és más műszaki létesítmények, berendezések gyártása már csaknem kizárólag magyar mérnökök és munkások keze nyomán valósult meg. Hasonló fejlődés jellemzi hajózásunkat is. Az 1831-től megindult menetrendszerű dunai gőzhajózás történetének két kimagasló eseményére éppen a 90-es években került sor. 1895-ben kezdte meg működését a Magyar Folyamés Tengerhajózási Rt. (MFRT), amely megtörte az osztrák Dunagőzhajózási Társaság gazdasági monopóliumát. 1896-ban pedig elkészült az Al-Duna szabályozása, amely elhárította a nagytávolságú, illetőleg nemzetközi hajózás legfőbb természeti akadályát. 7
