A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Biró József: Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei 239

A Hajózási Igazgatóság 1776-ban írott jelentése már a végzett munkáról, az elkészült és készülő vontatóutakról, mederszűkítésekről, hajómalmok áthelyezéséről, és rönkkiemelésekről számol be.

4 A folyó meder állapotára jellemző, hogy 1775-ben csak a Duna érsekújvári ágából 184 fát, 309 tuskót, a dévényi szakaszból 350 tuskót emeltek ki.

5 Az igazgatóság erőfeszítéseinek ellenére sem javultak a hajózás körülményei. Ahhoz sokkal jelentősebb anyagi erő és szélesebbkörű társadalmi összefogás lett volna szükséges. A jelentés is "közli, hogy a megígért megyei önkéntes és költségmentes segítség elmaradt, a hatóságok csak megfelelő munkabér ellenében voltak hajlandók munkásokat rendelkezésre bocsátani. Ilyen feltételek mellett a munka lassan haladt. Azokat a mederszakaszokat, amelyeket az előző években már megtisztítottak, a jég és a tavaszi ár újra megtöltötte rönkökkel, úgy hogy a munkát elölről kellett kezdeni. A dunai hajózás embert, s állatot elcsigázó foglalkozás maradt még hosszú évtizedekig, és nem utolsósorban kockázatos vállalkozás hajóra, s árura egyaránt. A XVIII. század második felében Európa-szerte megindultak a törekvések a közlekedés megreformálására. Az 1760-as évek végén kezdték alkalmazni a vaslemezzel borított fa nyompályákat, 1770-ben jelent meg Cugnot gőzkocsija, 1783-ban a Montgolfier testvérek Párizsban magasra emelkedtek meleg levegővel töltött léggömbjükkel, s 1785-ban Blanchard átrepülte a La Manche csatornát. De nemcsak a szárazföldön és a levegőben folytak kísérletezések, hanem a vizeken is. Hazánkban számos olyan törekvésről tudunk, amelyek a kísérletezés stádiumát sosem haladták meg, s feltalálóikat nem élték túl, mégis előhírnökei voltak a dunai géphajózásnak. Ezek közül legismertebbek Batthyány Tódor hajózási kísérletei, amelyek bár a gyakorlatban nem voltak korszakalkotóak, mégis koruk társadalmának széles körű érdeklődését vonták magukra: mindenképpen megérdemlik, hogy részletesebben foglalkozzunk velük. # Batthyány Tódor birodalmi gróf, császári és királyi belső titkos tanácsos, 3800 jobbágy ura nem folytatta kora arisztokratáinak semmittevő életét. Élete állandó alkotásban telt el. Posztógyárat alapított tárcsái birtokán, Borostyánkőn és Buccariban, műmalmokat épített Ozályban és Bródban, majolikagyára és szépfestő-műhelye volt Kisbéren, vasat, rezet szulfátot bányászott, folyót szabályozott Horvátországban, porcelán manufaktúrát létesített bécsi palotájában, amellyel azonban kiérdemelte a császári udvar legmagasabb rosszallását. Figyelemmel kísért minden technikai újdonságot. Két hónap sem telt el, hogy Montgolfier-ék emberrel bocsátották fel léggömbjüket, Batthyány Tódor megszerzi a „repülő hajó" tervrajzát, s megküldi bátyjának.

0 A gazdasági ügyek és a technika mellett a politikai eseményeket is figyelemmel kísérte, melyekről megvolt az egyéni véleménye. Nem volt forradalmár, 4 Relation über die in den Jahren 1775 vorgenomenen und 1776 vorzunehmenden Wasserbieten auf der Donau durch die Navigations Direction, Közlekedési Múzeum, Kézirattár, 249/1965. sz. 5 i. m. 40. és 48. p. 242