A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Biró József: Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei 239

hiszen ő sem szabadulhatott osztályának kötöttségeitől, de társai közül kitűnt tájékozottságával, felvilágosult nézeteivel. Fennmaradt leveleiből kicsendült hazaszeretete, a Magyarország sorsa iránti aggodalma. Gondolkodásmódját híven tükrözi bátyjához, Batthyány József hercegprímáshoz 1783. december 11-én írott levelének néhány sora: „Bizonyos, hogy most abban a veszélyben vagyunk, hogy éppen mint a lengyeleket, általános felfordulás borít el minket: s lennénk és leszünk tálán méginkább, ha a lengyelek módjára viseljük magunkat, azaz mindig visszautasítván egy ésszerű forradalmat, mely az idők és körülmények során, s végül az állam óriási szükségében feltétlenül szükségessé vált. E szükséget a korábbi különösen rosszul értő állam-kormányzat teremtette meg, mely kormányzatot egykor csak a tisztán kedvező szerencsés véletlenek tartották fenn, mikre nem akarja többé népeink sorsát rábízni... Mindenképpen meg kell találni a bajok ellenszerét. Az uralkodó azt hiszi, megtalálja az ellenszert egy általános és amennyire kiküzdeni lehet arányos adózásban, mely a test összes részeit érinti... egyszerűsíteni gondolja az összes bevételeket, elhagyni sok súlyos terhet, mint a belső vámokat, a külső vámok Magyarországra vonatkozóan rosszul értelmezett elrendezését, az útpénzeket, ab abaldo-kat, a bélyeget, a fiskális terheket, a nagyon terhes és az államnak haszontalan insurrexiót. Ügy tűnik végül, úgy számítja az állam szükségleteit, hogy a lehető legegyszerűbb állami jövedelemhez akarja méretezni, s nem azon felül... Ha ezután mi, többi magyarok saját akaratunkból csatlakoznánk ezekhez a szándékokhoz, több általában destruktívnak hitt törvényünk elengedhetetlen kiigazítására, önmagunknál találnánk végtelenül megnyugtató erőforrásokat. Ilyen törvény például az ősiség, amely önmagában a visszavonás vagy a pörösködés örökös joga: az indigenátus költséges joga, a földek elzálogosításának joga, ami elhanyagolttá és pusztává teszi azokat, mint azt nap mint nap láthatjuk: a bírói végrehajtások barbár módja, mi csak arra szolgál, hogy meggazdagítsa a hitelezőket és tönkretegye az adósokat, akiknek pedig legnagyobb szüksége volna az igazságszolgáltatás pártatlan védelmére ... Nem lenne sokkal természetesebb egyiket a másiktól bölcs törvényekkel megvédeni, s az idegen ellen fordulni, de fegyverrel a kézben, iparral a kézben, a vidékek jó és általános közlekedési hálózatával teremtve összeköttetést a külfölddel, hogy lehetővé tegyük az idegeneknek, hogy kinyissák számunkra pénztárcáikat, s előnyeiket."

7 E sorokat olvasva elveit rokonnak érezzük a reformkori nagy politikusaink, Széchenyi, Kossuth, Wesselényi elveivel, ha nem is voltak annyira radikálisak, mint a két utóbbié. Batthyány legnagyobb kedvtelése, mondhatni szenvedélye, amely egész életén végigkísérte, a hajóépítés volt. Szorgalmasan tanulmányozta kora hajóépítő technikáját, a rajzokat, építési leírásokat, hogy felkészülhessen újfajta hajóinak megépítéséhez. „ ... írni fogok ez Urnák (Grueber nevű hajóépítőnek), hogy részletesebb rajzot és magyarázatot kapjak róla, s hogy megtudjam megbízhatóságban, gyorsaságban, kényelemben stb. hasonló, vagy jobb-e, mint Hepünk legújabban épített hajója, melyet általában elismertek. Egyébként éppen ideje lesz, hogy Hep-ünk vetélytársat kapjon a hajóépítésben, s így legyen anyaga változtatá6 O. L. Batthyány Tódor levelei, P 1314 — 66666. 7 O. L. ua. 16* 243