A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú személyszállítás fejlődése Magyarországon a XIX. és XX. században 197

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS A nemzetközi összehasonlításnál először vessünk egy pillantást a régi idők adataira. 1831-ben, amikor a postakocsik Magyarországon (beleértve Erdélyt, Horvátországot és a határőrvidékeket is) csak 2,6 ezer utast szállítottak, Ausztria— Magyarország egész területén a posta utasforgalma 53,6 ezer fő volt, vagyis a monarchiának több mint a felét kitevő területű Magyarországra csak 5% jutott. Még rosszabb az arány 1840-ben, amikor 179 ezer utasból a magyar területre csak 3 ezer utas, azaz alig 2% jutott. A hajóközlekedést tekintve kedvezőbb a helyzet. A Dunagőzhajózási Társaság hajóinak távolsági utasforgalma az alábbi: 1850-ben összes utas 590 ezer, ebből Magyarországon 444 ezer 1860-ban összes utas 592 ezer, ebből Magyarországon 479 ezer 1870-ben összes utas 1520 ezer, ebből Magyarországon 1130 ezer. Ezekhez a számokhoz még az alábbi magyarázat szükséges. Az utazások jelentős része a becs—pesti vonalra jut; ezek az utasok a magyarországi forgalomban szerepelnek, de ugyan úgy számba kell venni az ausztriai résznél is, tehát az ausztriai utasforgalom nem az egész és a magyarországi rész különbsége, hanem annál több. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a Duna magyar szakasza sokkal hosszabb, mint az ausztriai, ezen kívül a Száván és Tiszán is volt hajózás. Ausztriában a vasúthálózat korábban épült ki, mint Magyarországon, tehát a hajózás utasforgalma emiatt ott kisebb volt. A tengeri hajózás utasforgalmát — amely Dalmácia közlekedése volt — nem mutattuk ki. Igen lényeges figyelembe venni, hogy Ausztriában már 1845-ben 725 km vasútvonal volt üzemben, ugyanekkor még Magyarországon gőzüzemű vasútvonal nem volt. 1850-ben az ausztriai vasutak hossza közel 1300 km-t tett ki, Magyarországon pedig ekkor még csak 217 km volt a vasutak hossza. A száz év előtti — 1870. évi — vasúti személyforgalom jellemző adatait Ausztriára és Magyarországra vonatkoztatva a 17. táblázatban láthatjuk. Hogy a múlt században Magyarország vasúti személyszállítása az ausztriaihoz képest nagyon elmaradt, annak fő oka a Habsburgok gazdasági politikája 17. táblázat MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VASÜTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI ADATAI 1870-BEN Megnevezés Magyarország Ausztria Arány %-ban Vonalhossz (km) Utasszám (1000 fő) Utaskilométer (1000) 1000 főre jutó utazás 1000 főre jutó utaskm 3 574 4 962 338 843 403 30 200 5 444 15 344 1 590 617 745 77 000 153 310 470 185 254 234