A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú személyszállítás fejlődése Magyarországon a XIX. és XX. században 197

volt, amely 1867-ig Magyarországot félgyarmati sorban igyekezett tartani. Emiatt kedvezőtlen az összehasonlítás ebben az időben bármely más nyugateurópai országgal. Később a vasúti közlekedés gyors fejlődése következtében Magyarország a vasúti személyszállítás mennyiségét illetően nemcsak behozta a lemaradást, hanem meg is előzte mind a nyugati, mind a szocialista államokat. Nemzetközi összehasonlítás végett a IS. táblázatban feltüntettük, országonként az egy lakosra jutó vasúti utazások számát és az utaskilométer teljesítést. Az autóbusz- és hajóközlekedésről ilyen nemzetközi adataink nincsenek. Hogy a közúti közlekedés mértékéről valami tájékoztató adatunk legyen, feltüntettük az ezer lakosra jutó személygépkocsik és autóbuszok számát. A 18. táblázat adatai az 1967. évre vonatkoznak. 18. táblázat NEMZETKÖZI ADATOK (1867) Vasúti közlekedés Gépkocsiállomány egy főre jutó 1000 főre jutó Ország utazás utaskm személygépkocsi autóbusz Ausztria 22,5 791 121 0,83 Belgium 22,1 799 170 0,98 Bulgária 12,5 738 Csehszlovákia 40,4 1381 . Dánia 23,7 643 136 0,69 Franciaország 12,6 765 196 0,84 Hollandia 14,6 588 127 0,77 Írország 3,2 192 103 0,55 Nagy-Britannia 9,8 538 12 0,71 Jugoszlávia 31,7 1111 10,4 Lengyelország 15,6 543 185 1,80 NDK 40,6 1091 NSZK 17,6 599 185 0,69 Olaszország 6,2 535 122 0,50 Románia 15,7 818 Svájc 52,7 1454 168 0,71 Svédország 7,7 624 236 1,30 Magyarország 77,4 1880 14,1 Magyarországon az egy lakosra jutó sok vasúti utazást elsősorban a dolgozók és tanulók napi utazásai okozzák. Az ilyen jellegű utazások aránya sokkal kisebb azokban az államokban, amelyekben az ipar fejlődése nem veit olyan gyors, mint nálunk, és ahol a lakosság áttelepülésére volt idő és lehetőség. 235