A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú személyszállítás fejlődése Magyarországon a XIX. és XX. században 197

szón a munkábajárók aránya sokkal nagyobb, mint a vasúton; ennek az az oka, hogy az autóbuszon általában nincsenek nagytávolságú utazások. Az utasszám nagy emelkedése elsősorban a vonalhossz növekedésének, valamint a járatszámok változásának a következménye. Az autóbuszjáratok vonalhossza 1969-ben az 1955 évinek 168%-a. Az autóbuszhálózatba, az ország 3246" községéből és városából, 1955 elején csak 1648, 1960-ban azonban már 2401, 1965-ben 2748 és 1970-ben 2935 volt bekapcsolva. Azok a községek, amelyeknek még nincs autóbuszjáratuk, részben igen kis lélekszámúak és közel vannak más, közlekedéssel ellátott községhez, részben ott az autóbusz-közlekedést — megfelelő út hiánya miatt — egyelőre megvalósítani nem lehet. Gyakorlatilag azonban úgyszólván az egész ország el van látva közforgalmú közlekedési eszközzel. Arra vonatkozólag, hogy a teljesárú jeggyel utazóknál a gazdasági érdekből és a kedvtelésből utazók aránya milyen, nincsenek és nem is lehetnek adataink. Tény az, hogy az autóbusz-közlekedés lehetővé tette, hogy a falvak lakosai a kereskedelmi, ipari és kulturális központokat felkereshessék. Ugyanakkor a városi lakosok eljuthatnak a környék legszebb tájaihoz, a kiránduló- és fürdőhelyekre. LÉGIKÖZLEKEDÉS Magyarországon az első világháború után indult meg a rendszeres légiközlekedés. 1923-ban alakult a MALÉRT (Magyar Légiforgalmi Rt.). Eleinte Budapest és a nagyobb vidéki városok között közlekedtek a személyszállító repülőgépek, később nemzetközi járatok is voltak. A második világháború idején a polgári légiközlekedés szünetelt. 1946 végén indultak meg újra a légijáratok. A légi személyszállítás utasforgalmi adatainál csak a belföldi vállalat teljesítését vettük figyelembe. A külföldi vállalatok teljesítéseit azzal a meggondolással hagytuk ki, hogy az nem a magyar személyszállításnak része, még akkor sem, ha magyar utasai is vannak. A légi személyszállításról sincsenek minden időszakra pontos statisztikai adataink. Az utaskilométert, azokra az időszakokra, amelyekre ilyen adatunk nem volt, úgy képeztük, hogy az átlagos utazási távolságot 200 kilométernek vettük. A külföldi utasforgalomnál, a határon átutazókat ugyancsak 200 kilométer utazási távolsággal számoltuk; kb. ennyi jut a magyarországi részre. EGYÉB KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATOK A fentieken kívül még a személygépkocsik bonyolítanak le jelentős utasforgalmat. Az utóbbi években a személygépkocsik száma olyan nagy mértékben megnövekedett, hogy ezt nem hanyagolhatjuk el. A Központi Statisztikai Hivatal — reprezentatív felmérések alapján — azt állapította meg, hogy a magántulajdonban lévő személygépkocsik 1968-ban, a helyközi forgalomban 3511,6 millió utaskilométert teljesítettek. Ez a közforgalmú közlekedési eszközök utaskilométer teljesítésének 16,5°/

0-a. Kérdés az, hogy ezt hozzáadhatjuk-e a közforgalmú járművek utaskilométer teljesítéséhez? 228