A Közlekedési Múzeum Évkönyve 1. 1896-1971 (1971)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 167 - Dr. Halász Tibor: A közforgalmú személyszállítás fejlődése Magyarországon a XIX. és XX. században 197

12. táblázat NEMZETKÖZI UTASFORGALMI ADATOK Megnevezés Beutazó külföldi (1000 fő) Átutazó külföldi (1000 fő) Kiutazó magyar (1000 fő) Ezeknek megfelel utazás (1000) ebből gépkocsin, motorkerékpáron, és autóbuszon utazott (1000) vasúton utazott (1000) légiúton (1000) egyéb A vasúti utazások az összes teljesárú utazásnak %-a 1960 1964 1967 1968 244 1302 2420 2404 280 626 1916 1903 299 1485 995 929 1506 6313 9698 9520 244 2004 5271 4896 1161 4318 4130 4307 61 131 203 217 40 60 100 100 2% 6,6% 6,0% 6,2% Az utazások számát, amely a nemzetközi utasforgalommal kapcsolatos, úgy állapítottuk meg, hogy a beutazó külföldi és a kiutazó magyar állampolgárokra 2—2 utazást számítottunk, az átutazó külföldiekre — figyelembe véve, hogy egy részük az utazást Budapesten megszakítja — fejenként 1,5 utazást vettünk. Természetesen a nemzetközi forgalom következtében még egyéb belföldi utazások is vannak, pl. a külföldi a Balatonhoz utazik; ezeknek számát felmérni nem tudjuk. Mint látjuk, a nemzetközi utasforgalom a teljesárú utazások számottevő része. A közölt adatokból az is kitűnik, hogy a forgalom növekedése esetén főleg a közúton utazók száma emelkedik. 13. táblázat BUDAPESTRŐL A BALATON DÉLI PARTJÁRA MENŐ VONATOK SZÁMA Megnevezés 1899 1914 1970 Nyáron szombat reggeltől vasárnap reggelig Télen hétköznap 6 6 10 6 25 7 A belföldi utazásokra jellemző a balatoni — főleg a hétvégi — forgalom. A 13. táblázatban a Balaton déli partjára a hét végén induló személyszállító vonatok számát tüntettük fel, az 1899, 1914 és 1970 évi menetrendek alapján. 222