Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)

24 egyházközség sodronyzománczos kelyhén látható. De ez csak ritkán történt és rendszerint teljesen egyformán készültek. Van rá eset, hogy az ötvös nem elégedett meg a szár tisztán lapszerinti díszí­tésével, hanem boglárok vagy diszgömbök fölrakása által fokozott hatást, a kehely körvonalainak nagyobb élénkségét akarta elérni, a miről egyebek között a nagy-kapusi,l tnesei,2 nagy-selyki3 és sgássyhudaP egy­házközségek egy-egy kelyhe tanúskodik. Egészen sajátszerű, de alapjában véve a gótikus architektúra egyik gondolatának alkalmazása, hogy az assgú- besgtercgeV kelyhen a szár élei előtt apró tám- pillérek állanak. A renaissance-kelyheknél a szár a talppal többnyire összeolvad és a bárok stílus gyakran teljesen mellőzi a kehely szárát. Ezzel befejezzük a kehely körvonalairól szóló fejezetet. Igyekeztünk kimutatni, hogy a kehely alak­jának keletkezésénél, továbbfejlődésénél, fejlődésé­nek teiőpontján és elfajulásánál az egyes stílfajok belső erői működtek közre, hogy itt nem az önkény és a véletlen szeszélye hatottak, hanem az aesthetika 1 Képét 1. Arch. Ért. i. h. 115. 1., 16. ábra. 2 Képét ]. Arch, Ért. i. h. m. 1., ) 8. ábra. 3 Képét Id Arch. Ért. i. h. 121. 1., 19. ábra. 4 Képét Id. Arch. Élt. i. h. 125. 1., 23. ábra. 5 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 2. sz. — Képét Id. Arch. Ért. i. h. 109. 1., 10. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom