Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)

*3 sellemberH,1 kakasfalvi1 2 és s^ent-erzsébeti3 ev. egyhá­zak birtokában levő kelyhek. De akkor, a midőn a kúpalakú talp helyébe a gúlaalakú lép, az össze­kötő hengert nyomban a hatoldalú hasáb váltja fel. Ily csekélységeknek kiemelése talán jelentéktelen, mellékes dolgokkal való foglalkozásnak látszik, de ha valamennyi alakot és tüneményt az emberiség­nek művészi tevékenységén belül okai szerint akar­juk értékelni, akkor ilynemű csekélységekben is az aesthetikai gondolkodás hajthatatlan logikája nyilat­kozik. Csak így érthető meg a szár alsó és felső tagjának keletkezése, valamint átalakulása hengerből hasábbá. A kápolnanodussal ellátott kelyhek kivételével, a melyeknél e hatszögletes kápolnák képezik az összeköttetést a talp és a cuppa közt, a szárnak e két összekötő tagja valamennyi gótikus kehelynél megvan. Itt is azt tapasztaljuk, hogy ugyanazon méretekhez és ugyanazon díszítéshez ragaszkodtak ötvöseink, a míg csak a gótika elég erős volt, hogy önkényes változtatásokat és átalakításokat megaka­dályozzon. A szár alsó tagjának olykor a felsőétől eltérő alakot adtak, a mint az a péterfalvi ev. 1 V. ö. Roth : Kunsigewerbe 84. 1. ? Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 34. sz. 3 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 45. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom