Dr. Roth Viktor: Az erdélyi kelyhek stílbeli fejlődése (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1913)

*3

sellemberH,1 kakasfalvi1 2 és s^ent-erzsébeti3 ev. egyházak birtokában levő kelyhek. De akkor, a midőn a kúpalakú talp helyébe a gúlaalakú lép, az összekötő hengert nyomban a hatoldalú hasáb váltja fel.

Ily csekélységeknek kiemelése talán jelentéktelen, mellékes dolgokkal való foglalkozásnak látszik, de ha valamennyi alakot és tüneményt az emberiségnek művészi tevékenységén belül okai szerint akarjuk értékelni, akkor ilynemű csekélységekben is az aesthetikai gondolkodás hajthatatlan logikája nyilatkozik. Csak így érthető meg a szár alsó és felső tagjának keletkezése, valamint átalakulása hengerből hasábbá.

A kápolnanodussal ellátott kelyhek kivételével, a melyeknél e hatszögletes kápolnák képezik az összeköttetést a talp és a cuppa közt, a szárnak e két összekötő tagja valamennyi gótikus kehelynél megvan. Itt is azt tapasztaljuk, hogy ugyanazon méretekhez és ugyanazon díszítéshez ragaszkodtak ötvöseink, a míg csak a gótika elég erős volt, hogy önkényes változtatásokat és átalakításokat megakadályozzon. A szár alsó tagjának olykor a felsőétől eltérő alakot adtak, a mint az a péterfalvi ev.

1 V. ö. Roth : Kunsigewerbe 84. 1.

? Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 34. sz.

3 Kelyhek kiállításának 1. jegyzéke 45. sz.