Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról - Keszler József: Iparművészeti képtelenségek (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

Keszler József: Iparművészeti képtelenségek

34

Láttam egy női melltűt, amely egy patkót ábrázolt és amelynek közepén egy gyönyörű emlékkép látható, t. i. a lónak képe, a fej nyakáig levágva és még gyémántokkal kirakva. Azonkívül van annak a nőnek egy ékszere: egy zsokésapka és itt keresztbe téve egy lovaglóostor és egy botocska és ez mind a nő fülén függött. Ez nemcsak nem szép, de mikor láttam, elborult a lelkem. Miért van a lónak gyémánt nyakravalója?

Egy más valakinek szép melltűje van, egy-két lovon vágtató zsoké. Hogy miért vágtat az ember kravatlijában egy zsoké, ez megint olyan kérdés, amelyre nem lehet felelni. Ha az az ember, akinek tulajdonát képezi ez a tű, még rövidlátó is és szemüveget visel, akkor a szemüvegnek lánca mindig beleakad a ló vágtató lábaiba, vagy farkába. Ezekkel a sport dolgokkal pedig tele van a világ. Itt van az órám, ezen van valami cimerforma és a körül egy szíj. Először azt hittem, hogy ez a szíj a térd- szalagrend, de közelebbről megnézve láttam, hogy ez egy lószíj vagy nadrágtartó. Mire való nekem ez a hózentróger-forma dolog? Talán szép? Mi szép van rajta? Ez egy maradványa a kantárnak és a zabolának és benne van a jelvényesek csoportjában.

Ide tartoznak a szerencsehozók is. Erre nézve