Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról - Keszler József: Iparművészeti képtelenségek (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról

egész oszlopsort állítanak az épület mellé, hanem csak egy-két oszlopot az oldalfal vonalába és így kedves pitvarféle származik, a melyet modern archi- tektusaink is utánozhatnának. Kétségtelen, hogy en­nek az építési módnak fejlődésében is része volt a történeti stílusoknak. Első sorban a renaissance- stilus az, a mely éreztette hatását népbeli kőmíves- mestereinkkel. Rimaszécsen találtam pl. egy formát is, a mely még a XVII. századbeli hímzésekre emlé­keztet ; pálmafej ez, maggal közepén és ebből ki­induló gallyakkal. Még nagyobb hatást gyakorolt azután a barokk és a rokokó-stilus, a mi igen ter­mészetes is. Mária Terézia idejében majd minden falunkban építettek templomot és úgy ezeknek, mint a főúri kastélyoknak és városi házaknak kellett, hogy atásuk legyen a népre. Be kell azonban ismernünk» hogy ez a stilus nem az a tiszta rokoko-stilus volt, a melylyel a nyugaton találkozunk. Kevéssé vették tekintetbe eddig azt a bizonyos megalkuvást, a mely vidékünkön létrejött a helyi ízlés és a rokokó-stilus közt s melynek eredményekép magyaros rokoko- ornamentika fejlődött ki. Ha megfigyeljük pl. a lublói templom karzatdiszí- téseit, sajátságos keverékét találjuk benne a magyar és a Mária Teréziabeli külföldi formáknak. Külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom