Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról - Keszler József: Iparművészeti képtelenségek (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról

>5

nősen Csetneken, ebben a régi nemes fészekben látjuk ezt a két stílust összekeverve. Itt a Sárkányházon ez az összekeveredés a legcsinosabb formákat hozta létre. Ugyanez látható egy kis putnoki kastélyon is.

Később egy másik stilus, az empire gyakorol nagyobb hatást. Jánosiban és Simonyiban látni, hogy az empire és a helybéli stilus összekeverése milyen sajátságos formákat szült. Mindenütt, a hol az empire hatása érvényesült, látjuk azt, hogy a római Colosseumnak az empire-stilusban felkapott motívuma mint jelenik meg a homlokzaton, mint törnek meg és futnak körül a párkányok az ablakok felett és a mi sajátságos, mennyire szervesen köti le e párkány a barkóépítés pálma alakjait. Megállapítható, hogy az összekeveredésből egy sajátságos, de nem kellemtelen és szerves díszítési mód állott elő,

Epenséggel nem kell restelni ezeket az idegen hatásokat. Csak becsületére válik népünknek az, hogy látván az idegent, nem zárkózott ugyan el tőle, de átvéve azt, egyszersmind eredetivé, magyarrá tette s valósággal a magáévá. Mindazonáltal kötelességemnek tartom e formákból kihámozni azt, hogy mi benne az átvétel és mi az eredeti. A pálmamotivu- mot teljesen eredetinek tartom. Felötlik ugyan ön-