Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról - Keszler József: Iparművészeti képtelenségek (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1907)

Gróh István: A Sajómenti népies építés díszítő formáiról

>3 hatást érnek e] velük. Nagyon szerves egy másik Sajókazáról való oromdiszítés, mely az előbbinek egyszerűbb formája. Egy igen ötletes paraszt ember­től való az az oromdiszítés Héth falujában, a melyen három szívalakú nyílás egybeolvad és az egészet szo­rosabban növényornamentum fogja össze. Azok a párkányok, a melyek házainkat körül­veszik (be kel] vallani), valami sok eredetiséggel nem birnak. Profiljuk majdnem kivétel nélkül a Mária Terézia-korabeli építkezés tagozására emlé­keztet. A barkóságban a legtehetősebb falvakban divatos a házak udvari részét disziteni. Tornáczot építenek, a mely oszlopokra helyezett ívekből áll. Ha ezek szegmentum-ívek, úgy stílusbeli eredeti- séggel nem birnak. Ha azonban az oszlopokra he­lyezik minden boltozás nélkül a vízszintes gerendát, igen szellemes formák kiképzésére adódik alkalom. Érdekes olyik oszlopnál a lábatlan törzs, a fog­sorral kiképzett oszlopnyak és a fej, a mely egy éleitől megfosztott koczkából áll. Ez a fej teret ad arra, hogy falusi mestereink érdekes ornamentumo- kat vigyenek rá. Akkor is csinos az oszlop, ha nö­vényi vagy naturalisztikus díszítéssel látják el. Közép­utat képez az a tornáczalakítás, a mely Lénárdfalva legújabb építkezésénél jön divatba. Ott ugyanis nem Gróh— Keszler. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom