Fábián Gyula: A népi szövés művészete (Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai, Budapest, 1911)
9 M.i vezethette az első embert a szövetkészítés gondolatára ? Ha vizsgáljuk a természetet, itt olyan nyomokra akadunk, melyek a szövetre emlékeztetnek. Már mondtam azt, hogy vannak olyan növények, melyeknek rostjai szövetmódjára állanak össze. De, én ezúttal másra akarok utalni. A szövés műveletét u. i. nem olyannak tartom, a melynek felismerésére az embert a vak véletlen is vezethette, mint p. o. a kerámiára, a mely későbbi eredetű a szövésnél. Őskori leletek bizonyítják, miszerint az első cserépedények úgy készültek, hogy fonott kosarat agyaggal tapasztottak ki. H a ez a tűzbe került, a fonás kiégett az agyagból, a mely cseréppé keményedve megmaradt és a kosár formáját híven megőrizte. Innen van az, hogy régi kerámiai leletekben már fonási, illetve szövési motívumokat ismerünk. Ezek a szövési eredetű motívumok díszítésül szolgáltak az edényeken még akkor is, mikor ezeket már korongon állították elő. A szövéshez intelligenczia kell. Ez lehet akár az emberrel született ösztön, akár fokozatosan fejlődött értelem, de az kétségtelen, hogy az értelmiséget ez a munka egyenesen megkívánja. A szövés elvében bár primitív, de értelmet
