Dr. Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményeinek leíró lajstroma (Budapest, 1927)
Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei - A földszinten. A textilgyüjtemény
8 TEXT1LGYÜJTEMÉNY h) magyar úri hímzések, XVII—XVIII. század, i) magyar népies hímzések. XVIII—XIX. század, j) a szőnyeggyüjfemény, melynek a kisázsiai török csoportja a legteljesebb. A szövetek, hímzések és csipkék nincsenek állandóan kiállítva, hanem szekrényekben őriztetnek, tanulmányozás céljából azonban a múzeum rendes nyitási órái alatt — az igazgatóság engedélyével — mindig megtekinthetők. Csak a magyar úri és népies hímzések egy- egy válogatott csoportja van állandóan kiállítva, az előbbi a textilosztály termeinek egyikében, az utóbbi a textiltermek felé vezető folyosón. A magyar hímzések az úri és népies hímzések két nagy csoportjára oszthatók, az előbbi a városi ízlés eredménye. az utóbbi a nép ruházatának és lakásának dísze volt. Az úri hímzések lúlnyomólag igen finom selyem-, arany- és ezüsthímzések. Stílus tekintetében meglehetősen egységes képet mutatnak. Ornamentikájuk kiinduló pontja a renaissance formavilága, mely szakít a középkor merev alakos ábrázolásaival s egészen új irányt vesz, amennyiben szinte kizárólagos uralomra juttatja a növényi és absztrakt díszítést; elfordul az aranyalapba beolvadó színezéstől és tiszta, sima alapon élesen elhatárolt, határozottan kiemelkedő formákra törekszik. Uralkodó motívumai a gránátalma, a vázéból kinövő virágtő a csigás viréginda s a váltakozó állású motívumokat kapcsoló, S-alakú tagokból font inda. Ezekbe az elemekbe vegyülnek a török művészetből vett motívumok : a tulipán, a szegfű, a jácint, a fürészes szélű sarlós levelek stb., melyeknek ősét a török faienceokon és anatóliai szőnyegeken látjuk. Könnyen érthető, hogy az évszázados közvetlen érintkezés következtében iparművészetünk és főként úri hímzéseink a török művészet erős hatását mutatják, ennél inkább, mert az olasz és spanyol renaissance szövetek ornamentikáját is erősen befolyásolta a keleti művészet s így ezeken keresztül a közvetlen török befolyás mellett egy közvetett keleti hatás is érvényesült. A keleti és nyugati formavilág megalkuvásából alakult ki tehát úri hímzéseink egészen sajátságos stílusa. A kifejlődött minták határozottsága az erős és tiszta színezéssel párosulva edja meg azoknak szokatlan báját és önálló jellegét. Úri hímzéseink legnagyobb része a XVII. század végén és a XVIII. század
