Dr. Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményeinek leíró lajstroma (Budapest, 1927)

Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei - A földszinten. A textilgyüjtemény

TEXTILGY ÜJTEMÉN Y 9 elején hivatásos tervezők rajza után, részint műhelvekben (him- varrót), részint pedig úri családoknál készült. A XVIII. század második felében a francia ízlés teljes uralomra jutáséval a magyaros ízlésű úrihímzések lassanként eltűnnek, motívumaikat kissé durvább formában átveszi a népművészet. A népies hímzések ornamentikája vidékenként többé- kevésbbé változik, de a helyi különbségek mellett is, a lényeges sajátságokban mindig kifejezésre jut az egységes magyar ízlés. A népies hímzéseknek három főcsoportja van : a kereszt- öltéses vagy fonatos, a vagdalásos (zsubrikoll) és az írásos. A két előbbi az alapanyag (rendszerint durva lenvászon) struk­túrájához igazodik s így a mértani mustrának s a szögletessé stilizált, teljesen síkszerű formának kedvez; az írásos a motívumok­nak teljes szabadságát és nagyobb hajlékonyságát teszi lehetővé. Még mint negyedik csoportot lehet említeni az úri hímzések hatása alatt, különösen a felvidéken elterjedt színes, laposöltésű hímzéseket, melyek a formák és színezés nagyobb szabadságá­nál fogva kevesebb merevséget, kevesebb stilizálást és nagyobb természelhűséget mutatnak. A kutatások gyér volta nem teszi lehetővé a magyar népies hímzések szigorú etnikai osztályozását. Többnyire egyes községek vagy községcsoportok munkái vonták magukra a gyűjtők figyelmét és váltak ismertté és divatossá, a közbeeső területek népművé­szetével azonban, sajnos senki sem törődött. Technika és díszítés szempontjából igen szép, külön csoportot alkotó hímzéseket készí­tettek a felvidéki tótok. Kiváló területek Borsod (Mezőkövesd, Tárd), Tolna (Sárköz), Somogy (Buzsák), Sopron (Csorna, Kapu­vár) s a peslmegyei Dunamellék néhány községe. Erdélyben Kolozs (Kalotaszeg, Torockó), Udvarhely, Maros-Torda és Nagy- küküllő egyes részei. A múzeumban beállott helyszűke miatt ezidőszerint a földszinti körfolyosó jobboldali szárnyában a XVIII.századi francia és angol bútorok, a körfolyosó baloldali szárnyá­ban pedig a Louis XVI.-, empire- és biedermeier-korból való magyar és osztrák bútorok, valamint a legújabb kor magyar bútorai vannak ideiglenesen felállítva. Ez a sorozat a bútoroknak és interieuröknek az I. emeleti ter­mekben megkezdett sorozatának folytatása, amiért az itt kiállított bútorok ismertetése — időrendi szempontból is — a jelen katalógus legvégén, a 60—64. oldalokon következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom