Dr. Layer Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményeinek leíró lajstroma (Budapest, 1927)
Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyüjteményei - I. Az emeleti körfolyosó - Keramikai gyüjtemény
10 KERAMIKAI GYŰJTEMÉNY 1 AZ EMELETI KÖRFOLYOSÓ. Keramikai gyűjtemény. Az agyagművessé g, melynek termékeivel már az emberi kultúra legkezdetlegesebb fokén találkozunk, a lehető legteljesebb képét nyújtja a kézművességnek az iparművészeiig való fejlődéséről. Iparművészeti szempontból különösen a díszítő festészetnek nyit tág teret. A természetes, vagy mesterségesen kevert agyagból készült alapanyag, valamint a tartósság és színes díszítés kedvéért alkalmazott máz minősége és összetétele szerint a keramikai termékeknek több fajét kell megkülönböztetnünk : 1. A mázatlan cserép, vagy terrakotta természetes agyagból készül, mely égetés folytán keménnyé és porózussá válik. Valamennyi népnél az agyagművesség kezdetleges fokát jelenti, a görög vázákban azonban művészi színvonalra emelkedik. 2. Az ólommázas cserép könnyen olvadó és áttetsző — színtelen vagy színes ■— ólommázzal borított agyagárú. A középkorban mint használati edény volt elterjedve, később azonban a német kélyhacsempék, az olasz félmajolikék és Palissy színpompás edényeinek művészi magaslatéig emelkedik. 3. Az ónmázas faience és majolika magasfokú tűzben égetett cserép, melynek ét nem tetsző fehér, vagy színes mázát túlnyomólag festéssel díszítik. A faience legelőször a keleti országokban jelenik meg, a középkorban pedig a mohamedán Spanyolország karolja fel. Spanyol befolyás alatt keletkezik az olasz renaissance-majolika, mely a faience legmagasabb művészi fejlettségét képviseli. Vele egyidejűleg a perzsáknál és a törököknél a faiencenak külön válfaja virágzik, melynek festése üvegszerű máz alatt élénk színeket tüntet fel. A XVII. századi keramikában a faienceé a vezető szerep s ezt csak a XVIII. század közepén veszi ét az európai porcellán, majd a keménycserép. 4. A porcellén kaolinnak és földpátnak keverékéből készül, alapanyaga kemény és tiszta fehér, festése lehet máz alatti, vagy máz feletti. Á kínaiak már a Kr. u. VII. században, a japánok jóval később készítenek porcellánt. 1709-ben Böttger. a meisseni porcellángyár megalapítója felfedezte a por- cellángyártás titkát s ezzel az európai keramika újabb korszakának nyitotta meg kapuit. 5. A keménycser ép mesterségesen kevert anyagból készül és áttetsző színtelen mázzal van borítva; a XVI11. század
