Jakabffy Imre szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 13. (Budapest, 1971)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM - MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Vadászi Erzsébet: Ezüst borítású bútorok az Esterházy-gyűjteményben
ő. Ezüst plakett. Paris ítélete jelenettel, Augsburg. XVII. század második fele. Plakette aus Silber mit der Szene l rleil des Paris, Augsburg. zweite Hälfte des 17. Jahrhunderts tételezhető, hogy mindkét mester ismerte Matthias Seheilz Paris ílélele című lavírozott tusrajzát.-' Sebastian Myliuson kívül ez időben Augsburgban főleg a Biller ötvöscsalád foglalkozol! ezüsttel bevont bútorok előállításával. Közülük 1700 körül Johann Ludwig Biller készítette Cumberland hercegnek a már említeti kél ezüst asztalát. Mindkettőnek lapja az Esterházy-ásztálhoz hasonlóan mitológiai jelenelekkel volt díszítve. 2 * Albrecht Biller nevéhez fűződik az egykor a drezdai udvarban, jelenleg Moritzburgban lévő két ezüst asztal készílése is. 29 Ezeken is mitológiai jelenetekkel találkozunk: lesarkall, angyal fejekkel és meanderes-virágos szalgokkal diszílell mezőben a napszekér alatt, antik öltözetű nőalakok táncolnak. Megjegyezzük, hogy az ugyanolt látható ezüst kályhaellenző is Albrecht Biller műve. 1(1 Valamivel későtbibi, de szintén a mitológiai jelenetekkel díszített ezüst asztalok sorába illeszkedik a moszkvai Kreml ezüst aszlala is, amit Rosenberg Jobannes Engelbrecht ötvös 1735—36-ból való művének larl.'" Ugyancsak a Kremlben van P. J. Drenwett ezüst foglalatú asztala is. amelyet a XVIII. század elején készített. 32 Sajnos ennél is kevesebbel tudunk arról a bizonyos másik Eslerbázy-asztalról, amelynek sorsát, a levéltári forrásokból csak 1868-ig tudjuk nyomon követni. Az egykori Figdor-gyűjtemény ezüst asztaláról is csak annyit tudunk, amennyit az 1889-os kiállítás katalógusa mondott: az aszlal lapján különféle kis eszközök ígyennokjálékok?) voltak. A felsorolt kilenc ezüsl aszlal sorát mindenképpen a Paris ítélete jelenettel díszített Esterházy-aszlal nyitja meg, a legkorábban készült augsburgi ezüst asztalok egyike, 27 Uo. 334. kép. (Matthias Solicits annak az Andreas Scheitsnek volt apja, aki később Mányoki Ádámnak lett a tanítómestere.) 28 Rosenberg, i. m. Nr. 576/a. 2!l Co. Nr. 579/a-b. 30 Uo. Nr. 579/c. 31 Uo. Nr. 814. 32 Uo. Nr. 872.
