Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 9. (Budapest, 1966)

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DECORATIFS - Balári Ferenc: Késő reneszánsz magyar ládák a bútorosztály újabb szerzeményei között

BATÁRI FERENC KÉSŐ RENESZÁNSZ MAGYAR LÁDÁK A BŰTOROSZTÁLY UJABB SZERZEMÉNYEI KÖZÖTT Az Iparművészeti Múzeum ládagyűjteménye az utóbbi évek folyamán öt művészi kialakítású, XVII. századi magyar ládával gyarapodott. A láda e korszak berendezésének egyik fődarabja, ezért kialakítására különös gondot fordítottak. A menyasszony ládában kapta hozományát, leginkább ládában tartották a családnak nemcsak a kincseit, hanem mindennapi használati tár­gyait is. A láda amellett hogy tároló bútor, egyúttal ülőalkalmatosság, szükség esetén még aludtak is rajta, olykor asztalnak is használhatták. A XVII. századi inventáriumokban és hagyatéki leltárakban gyakran találkozunk ládákkal. Néhány kiragadott példa is változatos képet nyújt. Viczay Mária 1656-ban összeírt „ingó marhái" között egy egyszerű „paraszt öreg zöld láda" és egy minden valószínűség szerint díszesen festett „vörös tarka láda" a festett díszű bútorok csoportjába tartozik. 1 Egy másik össze­írásban a „hozabik irot láda" 2 vagy a „hímes öreg láda" 3 alatt ugyan festett, intarziás, esetleg faragott díszűt is érthetünk, de bizonyos, hogy ezek gazdag, díszes kialakításúak voltak. Múzeumunk intarziás ládáihoz hasonló díszű bútor lehetett az „öreg rakott láda" és a „kisebb rakott láda", melyet Thurzó Borbála hozományi leltárában jegyeztek fel. 4 A hímes, írott, rakott és tarka díszű ládák között bőrbevonatú ládát is találunk. 5 A másutt előforduló „lábos öreg láda" 6 , „apró fias láda" 7 , „pártázott láda" 8 vagy az „ormos láda" 9 a XVII. századi magyar ládák egy-egy különböző kialakítású csoportjára utal. A múzeumba került öt új és a szakirodalomból már ismert XVII. századi magyar ládák tanulmányozása során a főnézetet alkotó árkádos homloklap kialakításával, illetve tagolásával kapcsolatban bizonyos általánosításokat vonhatunk le. Külön figyelmet érdemel két jellegzetes, gyakran együtt is jelentkező díszítő motívum: az angyalfej és az ún. olaszkorsó. A XVII. századi ládák között a homlokzat beosztása alapján két nagyobb csoportot különböztethetünk meg. Az első csoportot a koncentrikus tagolású 1 Radvánszky Béla : Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. Bp., 1897. II. kötet, 326, 330. 2 Kamuthy Balázs és testvére ingóságai között, 1603. 1. Radvánszky : i. m. 102. 3 Tatay István hagyatékában, 1607. 1. Radvánszky : i. m. 122. 4 1612. 1. Radvánszky : i. m. 144. 5 Viczayné Héderváry Katalin hagyatékában, 1681. 1. Radvánszky: i. m. 365. 6 Tatay István hagyatékában 1607. 1. Radvánszky : i. m. 124. 7 Viczay Mária ingóságai közt, 1656. 1. Radvánszky : i. m. 329. 8 Bécsy Mihályné hagyatékában, 1644. 1. Radvánszky : i. m. 289. 9 Viczayné Héderváry Katalin hagyatékában, 1681. 1. Radvánszky : i. m. 368.

Next

/
Oldalképek
Tartalom