Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Katona Imre: A habán kerámia néhány kérdése
Tudjuk, hogy a középkori magyar fazekasság a nyugat-etirópai kerámiaműhelyek hatása alatt állott, edényeiket az egészen egyszerű formák és díszítések jellemezték: körkörös és hullámdíszes sávok, mértani idomok stb. Az újkeresztény edényesek sem dolgozhattak ennél gazdagabb, változatosabb díszítőelemekkel. Egyes jelekből arra lehet következtetni, hogy ábrázolási tilalmuk szigora az 1560-as évek második felében valamelyest enyhült, de döntő változás csak az 1580—1590-es években következett be. Ezzel veszi kezdetét a habán kerámia gyors felvirágzása. Krisztinkovich Béla egyik tanulmányában 49 a nyugat-magyarországi habán kerámia sajátosságait keresve arra a megállapításra jut — egyik tulajdonában levő virágdíszes habán hordócska és a rohonci vár 1638-as inventáriumában szereplő „újkeresztény ecetes hordócska" bejegyzés alapján —, hogy e kerámiákat általában a stilizált növény- és virgádísz jellemzi. Ezt a megállapítást szerinte alátámasztja az is, hogy a birtokok akkori tulajdonosa, Batthyány Boldizsár, szoros kapcsolatiján állt a Bécsben időző kiváló belga botanikussal, Clusiusszal. A világhírű botanikust és topográfust II. Miksa hívta meg 1573-ban a császári kertek prefektusául. Bécsben ismerkedett meg az ott időző magyar humanisták : Zsámboki János, Pukircher György és Istvánfi Miklós révén Batthyány Boldizsárral. A két humanista között igen meleg baráti és munkatársi kapcsolat alakult ki. Batthyány Boldizsár hívására többször vendégeskedett a németújvári és szalónoki várakban, 50 segített Batthyány Boldizsárnak a szalónoki vár kis kertjének kialakításában, és ő szerzett egy németalföldi festőt a kastély tervezett freskójának elkészítéséhez. 51 Clusiust már ez időben foglalkoztatta a pannóniai növényekről írandó munkájának gondolata. A hatalmas anyag összegyűjtésében hathatós támogatást kapott Batthyánytól és annak papjától, Beythe Istvántól. A növények és virágok összegyűjtésében Batthyány tiszttartói és emberei is részt vettek. Mindezek kétségtelenné teszik, hogy Nyugat-Magyarországon nem kis szerepe lehetett a növény-és virágkultusznak. A Krisztinkovich által említett analógia azonban bármennyire is tetszetős, nem helytálló, mert az újkeresztények edényeik készítésénél, ábrázolási tilalmuk miatt, ekkor még nem alkalmazhattak növényi és virágdíszt, A díszítésnek ez a módja általános egész Közép-Európában, és semmiképpen sem redukálható Nyugat-Magyarország területére. Tanulmányunkban a habán kerámia igen gazdag és szerteágazó problematikájából mindössze egyetlen kérdést vizsgáltunk. Ennek során a történeti dokumentáció segítségével — főleg a Batthyány levéltár leveleinek és számadáskönyveinek adatai alapján — igyekeztünk tisztázni a felvetett kérdést. A magyarországi középkori emlékanyag és a habán edények egybevetésén alapuló elemzés és stiluskritikai összehasonlítás a további vizsgálatok feladata. 49 Krisztinkovich B. : Habán emlékek Sopronban és környékén. Soproni Szemle 1960. 3. füzet 221 — 232. 50 Clusius levele Batthyány Boldizsárhoz 1578. VI. 2. OL Batthyány cs. lt. 8017. 51 OL Batthyány es. lt. Miss. 8010.; Hunger : Charles de l'Écluse (Carolus Clusius) Nederlandsch-kruidkundige 1526 — 1609. S'Gravenhage 1927. Nyhoff, XXIII. 445.
