Weiner Mihályné szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 7. (Budapest, 1964)
IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM — MUSÉE DES ARTS DÉCORATIFS - Horváth Vera: Az 1885. évi országos általános kiállítás iparművészeti jelentősége
dicséri. A Pesti Napló „Műiparunk és a kiállítás" 1 című cikke nem egyes alkotásokkal, hanem az iparművészet egészével általánosságban foglalkozik. Az író szerint az iparművészeti haladás, stílus, önállóság, ízléses kivitel kérdésére maga a kiállítás ad választ, a szerző ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozik. Kitér azonban a stílusönállóság kérdésére, és a kiállításban feltűnő „nemzeti" stílusnak tartott (,,suba, gallér stíl") nemzeti díszítőmóddal szemben a stílus fogalmát a szerkezettel, építészeti alapformával határozza meg. A sajtó hangsúlyozza a kiállítás politikai jelentőségét, a királynak és a trónörökösnek ünnepélyes megnyitáson elhangzott beszédeit elemzi. Erőteljesen kiemeli, hogy maga a király is nemzetinek nyilvánítja a kiállítást, és hogy a dinasztiát magyar dinasztiaként deklarálja. A bécsi és prágai lapok rokonszenvesen írnak a kiállításról. A magyar sajtó pedig aláhúzza, hogy egyedül az alkotmányos uralkodás tette lehetővé a kiállítás megrendezését és sikerét. 2 A sajtó elsősorban a kiállítás ipari részének szenteli figyelmét; az ipar elmaradottságáért a közös vámszerződést hibáztatja. 3 ,,A kiállítás és ellenzék" című cikk önálló vámterületet követel, az ellenzéktől várja, hogy harcra kényszerítse a kormányt. 4 ,, A vámszövetség felmondása" című vezércikk figyelmeztet a felmondási jogra, hiszen ha 1886-ban a tízéves vámszerződés lejárta előtt egy évvel nem él a kormány a felmondás jogával, akkor a vámszövetség újabb tíz évig érvényes. 5 A kiállítás hivatalos katalógusát az „országos bizottság" megbízásából az Országos Iparegylet igazgatója, Mudrony Soma szerkesztette. 0 A „katalógus" közli a kiállítás minden csoportjának rövid történetét, a vonatkozó statisztikai adatokat és a kivitel és behozatal adatait is. Felsorolja valamennyi kiállító nevét, működési helyét és a kiállított tárggyal kapcsolatos minden lényeges tudnivalót. Az országos kiállítás hivatalos jelentésének szerkesztésével Keleti Károlyt bízták meg, a „főjelentés" szakerők közreműködésével I—IV. kötetben 1886-ban jelenik meg. 7 Igen érdekes, hogy míg a „katalógus" az iparművészeti tárgyak felsorolására hivatkozik, a „főjelentésben" a szerkesztő Keleti Károly állást foglal egyes iparművészeti kérdésekben, a bútoripar esetében vitába száll a szakjelentést készítő Thék Endrével. Figyelemre méltó, hogy a „Főjelentés" célkitűzése nemcsak az, hogy rögzítse a kiállításon látottakat, hanem javaslatot is kell tennie a fejlesztésre vonatkozóan. Az iparművészet szempontjából legjelentősebb Szalay Imre kultuszminisztériumi osztálytanácsos, művészeti előadó kiállítási jelentése. 8 Az 1884-ben alakult Iparművészeti Társulat működése kiindulópontjának az iparművészet 1885-ös helyzetét tekinti, ezért bízta meg előbb a társulat titkárát, majd annak lemondása után Szalay Imrét, a művészi ügyek kiváló ismerőjét, külön jelentés készítésével. Szalay Imre értékelését a kiállítás kiemelkedő teljesítményeiről az idő igazolta, véleményét ma is elfogadjuk, ha részletkérdésekben, egyes elképzeléseiben nem is tudunk vele egyetérteni. 1 Pesti Napló 1885. jún. 13. sz. 2 Pesti Napló 1885. máj. 3. sz. „Budapest május 2." címen. 3 Pesti Napló 1885. jún. 16. sz. — „A kiállításról" címen és július 4. sz. „A kiegyezés revíziója" címen. 4 Pesti Napló 1885. júl. 1. sz. 5 Pesti Napló 1885. okt. 2. sz. 6 „Az 1885-ik évi budapesti Országos Általános Kiállítás Katalógusa" 1885. 7 „Az 1885-iki Országos Általános Kiállítás Főjelentése" 1886. 8 „A művészi ipar az Országos Tárlaton" Művészi Ipar 1885/86. 137 —160. (Szalay I. oszt. tan. jelentése az Ip. MT.-hoz.)
