Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)

Sternegg Mária: Iróalmáriumok Debrecenből

Lényegesen kézen fekvőbb gondolat azonban, hogy a virágos díszítőmotívumok ötletét Erdélyből kapták a debreceni asztalosmesterek. Debrecen kapcsolatai Erdéllyel a XVI-XVIII. századokban igen közeliek. Az alföldi kalmárváros, ha szorosan nem is tartozik a partium adnexarum városaihoz, fekvésénél fogva mégis sokkal közelebb állt az erdélyi fejedelemséghez, mint a nyugati királysághoz. Egyes fejedelmek közvetlen uralmuk alá is vonták. Kereskedelmi kapcsolataira Erdéllyel számos levéltári adat áll rendelkezésünkre. Egészen biztos, hogy lakói közül sokan ismerték meg azt a virágos renaissance-ornamentikát, melyről a szomszédos országrész nevezetes. Mindezek a feltételezhető behatások azonban csak ötletet adtak a három szóban forgó írószekrény alkotójának, nem másolta egyiket sem. Éppen ebben 9. kép. A III. sz. írószekrény oldalfala az egyéni jellegben rejlik számunkra a virágos díszítések érdekessége : remélhető, hogy a további kutatások során kifejezetten debreceni stílussajátosságnak bizonyulnak. Ahhoz, hogy biztonsággal megállapíthassuk írószekrényeink virágdíszeinek önállóságát még nagy utat kell megtennie a magyar bútorművészet kutatójának. Hogy az itt bemutatott írószekrények Debrecenben készültek, fentiek alapján bizonysággal állítható. Készítőjük személyét illetőleg azonban a családi hagyományok semmi biztosat nem mondanak és nem szolgáltatnak erre vonatkozó adatot az asztaloscéh iratai sem. A ,,Nemes Betsülletes Debreczeni Asztalos Czéh" a három írószekrény készítésének idején már nagy múltra tekint vissza. A városi tanács régi jegyzőkönyvei

13 bőséges anyagot tartalmaznak a céhről és annak tagjairól. A XVIII. század végén előkelő helyet foglal el a város közösségében, és az 1819-ben felépülő Nagytemplomban a céhek sorában a második helyet a kalmárok mögött az asztalosoknak jelölik ki.

14 Az 1780-as és 90-es években a céhnek 23 — 27 mester tagja volt.

15 A szó szoros értelmében kézművesek, kezük munkájából élnek. 13 Debreceni Állami Levéltár. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1635, 1638, 1647, 1652. 14 Debreceni Református Egyházmegyei Levéltár. Irattár: 31/474. szám. 15 1780—1800 évek között a debreceni asztaloscéh bejegyzett mesterei: Balikó Gábor, Balikó György, Bárányi György, Bónis János, Czirják József, Csonka Sámuel, Dalnoki Pál, Fodor József, Göiög András, özv. Görög Andrásné, Hevesi István, Kapros Sámuel, Kardos István, Király Ferenc, Kovács József, Lázár Péter, Lovasi Mihály, Mezei Mihály, Mezei István, Mészáros István, Molnár Mihály, Moritz István, Nagv Ferenc, Nagy István, Nagy János, Nehéz András, Oroszi István, Polgári István, Sallai Pál, Simon György, Szenté Mihály, Székely András, Szilágyi Istvánné, S/.öllősi Pál, Tahajdi István, Tibai János, Űjfalusi János, Vajai György, Varga István, Varga József, Veres Mihály, Zagyva József, Zetz .Mihály. (Debreceni Állami Levéltár, Asztalos céhiratok.)