Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Sternegg Mária: Iróalmáriumok Debrecenből
Java részük a második és harmadik klasszisban adózik, de vannak asztalosok a negyedik, ötödikben is. Általában évenként két asztalosmester ügyessége és tudása adja azt a nagyobb jövedelmet, amellyel egészen az első klasszisig előretörnek. Az asztalosok közül többek családjában a mesterség apáról fiúra már kimutathatóan száll. 16 Egy-egy család évtizedeken át ugyanabban a házban folytatja mesterségét. A debreceni asztaloscéh a környező falvakra és hajdúvárosokra is kiterjeszti működését. A püspöki, karcagi, székelyhidi, böszörményi, érsemlyéni, diószegi, margittai stb. asztalosmester a debreceni céhhez tartozott. 17 A XVIII. századvégi debreceni asztalosok munkáiból — mint már említettem — nem sok emlékünk van, szinte nyomtalanul eltűntek. Az akkori debreceni polgári lakások berendezése több-kevesebb részletességgel a hagyatéki leltárak adataiból rajzolható meg. Ennek az írott anyagnak ismertetését mellőzve az 1755-től 1865-ig fennmaradt 72 db asztalosmintarajzból 18 annak a huszonhárom remekelő mesternek rajzát tekintsük át, akik 1778-tól 1800-ig terjedő években lettek mesterekké. A céh szorosan megszabta a mesterremek minéműségét, a darabok évtizedeken keresztül azonosak. Valószínűnek látszik, hogy a debreceni mesterek nem annyira az európai stílusáramlatok hatásához igazodva tervezték munkáikat, hanem egyes hozzájuk eljutott mintadarabok vagy rajzok szerint dolgoztak hosszabb ideig. E periódus rajzain az uralkodó bútor — mint már a megelőző évtizedekben is — egy nagy kétajtós barokk „almárium". 19 A huszonhárom rajzból tizenhaton szerepel, még 1799-ben is. Ennek kísérő darabjai : céhláda, az 1780-as évek hat rajzán szerepel, már a megelőző évtizedekben is felbukkan. A ládák azonos formájúak és barokk stílusúak ; kis asztal, 1780, 1781 és 1798. esztendőkből : az asztalok a magyar rokokó legszebb formai képviselői közé tartozhattak, faragott patás lábaikkal, hullámosszélű faragott kávákkal, változatosan berakott asztallapjukkal ; 1799-ben Louis XVI. stílusú az almárium mellékleteként szereplő kis asztal, ez évben három rajzon fordul elő. Egy 1781-ből való mesterrajzon barokk stílusú ládásasztal és ostábla szerepel, az 1790, 1791 és 1795. évekből maradt ránk három emeletes írószekrény 16 Pl.: „Dalnoki Mihályné fiával Dalnoki Pállal". „Bodnár Mihály fia Bodnár György" „öreg Czirják József, ifj. Czirják József, Czirják Ferenc." Kapros Sámuel, ifj. Kapros Sámuel Kardos István I., özv. Kardos Istvánné, Kardos István II. Lázár Péter, Lázár Sándor, Sipos Mihály, özv. Sipos Mihályné, Sipos Mihály II. „Varga István fia Varga József." (uo.) 17 Debreceni Állami Levéltár. Asztalos céhiratok. „A Betsülletes Nemes Asztalos Czéh számára vétetett Könyv". Vonatkozó jegyzések: 1786. VI. 28., 1789. IX. 7., 1791. I. 22., 1792. VIII. 13., 1792*. IV. 25., 1795. X. 6., 1797. I. 16., 1797. VIII. 14., 1798. VI. 16 1799. XI. 6. 18 Debreceni Déri Múzeum. Asztalos rajzok. 1755 — 1865. 19 A szekrények egymástól alig különböznek. Homlokzatuk három korinthusi fejezetű pilaszterrel tagolt, alsó részükben fiók van. Csak az ajtóbélletek tagoltsága változatos. A németországi és osztrák barokk kétajtós szekrények egyszerűbb változatai. Egy 1791-ből származó rajzon ugyanez a barokk „almárium" szerepel, de már copf ornamentikával gazdagon kitöltve. („27. Bonis János Rajza 1791. 14-dik Decembr." Lásd : 18. sz. jegyzet.)
