Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
HOPP FERENC KELETÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM - Murányiné Tóth Edith: A Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum újabb tibeti szerzeményei
Meine Tibetreise c. munkájában említi, hogy Ninghsziában, mely már a XVII. században Kína egyik legfontosabb szűnyegszövő központja volt, és nagy kereskedelmi forgalmat bonyolított le. Belső-Ázsia és Tibet számára készítettek ilyen csomózott technikájú nyeregtakarót. 10 Ugyanitt készítették a lámák számára a bramzi vagy Maga-ma nevezetű ülőszőnyeget. Ez egy kis, ülésre szolgáló négyszögletes, és egy nagyobb téglalapalakú darabból áll. Az utóbbit az ülés hál lapjára terítették. Mar a XVII—XVIII. századból való tibeti festményeken is gyakran találkozunk ilyen szőnyegek ábrázolásával. 11 A gdan kifejezés ülőszőnyeget, illetve párnát jelöl, ezekből közönséges emberek öt darabot, az előkelőek kilencet helyeznek egymás fölé. Ábrázolásával szintén találkozunk azonban nem lehet pontosan megállapítani, hogy csomózott, szőtt vagy nemezből készült-e. 12 Az ülőszőnyeg negyedik típusa a par-tan, amely csomózott technikával készül, és négyszögletes alakú. 13 A dreu-rngog kifejezés a sűrű csomózású szőnyeg megjelölésére szolgál. 14 Az útleírások négyfajta szőnyegtípusról tudósítanak : 1. Nagyobb méretű, téglalapalakú fajta, a földre terítik. 2. Kisebb méretű ülőszőnyeg. 3. Egyszínű, meandersorral díszített futószőnyeg, újabban gyártják. 4. Nyeregtakaró, amely három darabból áll, kettőt oldalt a nyereg alá helyeznek el, a harmadikkal a nyerget borítják le. 15 A Tucci és a Roerich gyűjtemény publikált képanyagának, valamint a Keletázsiai Művészeti Múzeum tibeti festményeinek átvizsgálásakor arra a megállapításra jutottunk, hogy az „indiai stílusban" készült festményeken a szőnyegnek alárendelt szerepe van. A lamista pantheon istenalakjai és szentjei lótusztrónuson állnak vagy ülnek kizárólag a szerzeteseket ábrázolják, egyszerű, inkább gyékényre emlékeztető, díszítés nélküli szőnyegfélén ülve. 16 Ezzel szemben a kínai stílusú" képeken nagyon gyakori a díszes szőnyegekkel letakart ülések ábrázolása. 17 Még a kifejezetten aszketikus életmódot folytató budhista szentet, Krisnácsárját is úgy festették le, hogy ülőpárnára borított két réteg szőnyeggel letakart farkasbőrön ülve elmélkedik magányában. 18 A festményeken ábrázolt szőnyegek díszítése sok esetben megegyezik a kínai és keletturkesztáni szőnyegek közismert motívumaival. Képviselve van a meandersorral, a meander és szvasztika kombinációjából adódó mintával szegélyezett, sőt a sárkány-főnix díszítéses szőnyegtípus is. 19 Ezek a tények, valamint az, hogy a tibeti szőnyegek rajza, színezése, díszítőelemei a kínai szőnyegszövéshez való szoros rokonságra mutatnak, valószínűvé teszik azt a feltevést, hogy a tibeti szőnyegszövés kínai ösztönzésre alakult ki. 10 Tafel, A.: Meine Tibetreisc. Stuttgart—Berlin— Leipzig 1914. 11 Tafel, A.: i. m. 12 Das, 8.: Ch.: i. m ; p 659 Jäschke: i. m. 13 Das, S.: Ch.: i. m; p 781 Jäschke : i. m. 14 Das, 8.: Ch.: i. m ; p 657 Jäschke : i. m. 15 Rockhill: The Land of the Lamas. New-York, 1891.; Tafel, A.: i. m. Patkó Imre szóbeli közlése alapján. 16 Tucci, G.: i. m. Pl. H, I, 23, 25, 40 17 Roerich, G.: Tibetan paintings. Paris, 1925. Pl. 1, 2, 4, Tucci, G.: i. m. Pl. L, P, Q 18 Tucci, G.: i. m. Pl. L. 19 Bode, A.: Altorientalische Tierteppiche. Wien, 1895.; Tucci, G.: i. m. Pl. 49, 87, Werner—Grote—Hasenbalg : Der Orientteppich. Seine Geschichte und seine Kultur. Berlin, 1922. Band III. Taf. 108-120
