Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
Soproni Olivér: Régi magyar ólommázas kerámia
Ezt az elrendezést már a X. századi perzsa és a XIII. századi ciprusi anyagban is megtaláljuk. De ezek nagy része sgraffito a sárga-zöld-foltos mázon. Miskolc szolgál még egy kiválóan szép példájával e típusnak. 45 A négy lótuszszirmot fent kis hármas levélkék díszítik. A levelek felett szép tagolású ívek vannak spirálbafutó kis kaccsokkal, amik feloldják a már kissé geometrikussá vált rajz merevségét, és sok mozgást visznek az egész kompozícióba. E minta absztrahálásának, az eredeti értelemben teljes elvesztésének kitűnő példája egy egri tál (16. kép). 46 Xégy rekeszre osztott öblében a leveleket már csak négy spirál képviseli. A legkorábbi iszlám darabok után egy korai XII. századi bizánci 47 tál nyújtja előképét ennek, de ennek a keskeny peremén iszlám ízlésű spirálok vannak, viszont egri tálunkon a perem hat ívvel van díszítve, melyeket spirálok töltenek be. A zöld ívek, és közeikben a teljesen elstilizált levélminta itáliai hatásról tanúskodnak, de az ívekben a spirálok még a bizánci hatást tükrözik, viszont az említett levélkéknek egymásban fekvő V-betűs formája és elhelyezkedése már a magyar díszítés gyakorlata. A négylevelű rozettákon kívül a sok szirmú rozetta is gyakran szerepel tálaink díszítménykincsében. A geometrikus formák legegyszerűbb példáján a rozetta ágai forgórózsaszerűen balra hajlanak és közeiket homorú ívek kötik össze csillagot képezve. 48 A vörös és a zöld színek váltakozása enyhíti a minta egyhangúságát. E színváltozás a török művészet hatása, amint azt hímzéseinken jól megfigyelhetjük. 4 '-* Egy másik töredék rajzbeli tökélye folytán magasan kiemelkedik az egész anyagból (17. kép). 50 Közepén hat nagy zöld ív rozettát alkot. Ezek az ívek széles, pontsoros sávval két részre vannak osztva, amit már egy tabáni tálon láthattunk. Hat kis ív van a nagy ívek között és ezek felett vörös, kúpos ágak nyúlnak fel a peremig kis ágacskákkal díszítve, egy stilizált fenyőfa benyomását keltve. Peremén kifelé forduló oválokká felbontott ívek vannak, közeikben a zöld hármas levélkékkel. Ötlevelű vörös rozetta díszít egy töredéket, 51 közeikben csáposán megnyúlt és forgórózsaszerűen balra hajló zöld levelekkel. E meghajló levelek keringő mozgást kölcsönöznek az egyébként statikus merevségű kompozíciónak. Végül egy már XVIII. századi tál 52 öble egyszerű mintázatával a magyar rendszerezés és téralkotás betetőzése. Középen négy ragyogtatós boglár, körülötte pedig hét, pálcikával tagolt mezőkben szintén ragyogtatós boglárok. Ezek váltott színeikkel megint csak erőt és határozottságot sugároznak. 45 Miskolci Hermann Ottó Múzeum, ltsz : 53.688.96 46 Egri Dobó István Múzeum, ltsz. : 55.2251.1. 47 Morgan II. Charles : The Byzantine Pottery, Corynth Vol. XI. Published for the American School of classical studies at Athen. Harward University Press Cambridge Massaschusetts. 1942. XXI. tábla b. kép. No 453. 48 Miskolci Hermann Ottó Múzeum, ltsz. : 53.688.57 49 Palotay Gertrud : Oszmán — török elemek a magyar hímzésben. Bibi. Hun. Hist, VI. Bpest, 1940 50 Miskolci Hermann Ottó Múzeum, ltsz. : 53.695.2 51 Szolnoki Damjanich János Múzeum, ltsz. : 55.320.1. 32 Szolnoki Damjanich János Múzeum, ltsz. : 55.177.1. 16* 243
