Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 3-4. (Budapest, 1959)
B. Koroknay Éva: A vaknyomásos Corvina kötésekről
B. KORO KN AY ÉVA A VAKNYOMÁSOS CORVINA KÖTÉSEKRŐL A Corvina kötések szakirodalma mindezideig csupán az egyazon bélyegzőkészlettel, tehát egyazon műhelyben készült aranyozott és címerrel ellátott kötésekkel foglalkozott. Az 1927-ben megjelent Bibliotheca Corvina című kötet Corvina katalógusa azonban több esetben használ egy igen szűkszavú kötésmeghatározást : „Egykorú barna bőr", „vaknyomásos barna bőrkötés". Ezekkel, és ezeknek esetleges egymáshoz való viszonyával nem foglalkozott senki sem. Távolról sem volt módunkban a katalógusban felsorolt valamennyi így megjelölt Corvina kötést felülvizsgálni, hiszen ezek közül mindössze egy található Budapesten, a Regiomontanus kódex. Rómer Flóris jegyzeteiben viszont fennmaradt a jénai Guarinus Corvina kódex 1 kötésének ceruzalevonata, s ez az előzővel közeli rokonságot és bélyegzőegyezést mutat. Még közelebbi azonban a kapcsolat, csaknem pontos az egyezés — a Rómer-hagyatékban ugyancsak fellelhető rajz alapján —, a lipcsei Janus Pannonius kódex kötésdísze 2 és a budapesti Regiomontanus között. Már korábban felmerült annak a lehetősége, hogy a Janus Pannonius kódex a Bibliotheca Corvinához tartozott. Legutóbb J. Hajdú Helga vizsgálta meg a kódexet — 1958 márciusában — és úgy véli, hogy a rendkívül gondos, Janus személyes javításaival ellátott kézirat ajándékképpen kerülhetett a királyi könyvtárba. A Janus Pannonius kódex akár valóban bekerült a királyi könyvtárba valamilyen módon, akár Janus személyes tulajdonát képezte, mindenképpen beköthették ott, ahol a királyi könyvek kötése készült. A kérdés azáltal válik bonyolultabbá, hogy a fenti három kötethez további, egy kéziratot és három ősnyomtatványt tartalmazó kötéstábla csatlakozik. Az így már hét kötetből álló csoportot kívánjuk itt ismertetni, mivel úgy művészettörténeti, mint könyv- és könyvtártörténeti szempontból újszerű problémákat vet fel. Jóllelhet ezek a problémák ma még nem tisztázhatóak, kétségtelen, hogy a kutatások új lehetőségeit jelölik meg. * Mondottuk, hogy a Rómer Flóris levonata alapján ismert jénai Guarinus (jegyzék 1. sz.) és a lipcsei könyvtár Janus Pannonius kódexének (jegyzék 1 Országos Széchenyi Könyvtár kézirattára, Fol. Hung. 1110/1. 177, 179, 180. o. 2 m. f. 186. o.
