Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Diószeginé Egyed Edit: Közelkeleti állatplasztikákról

A budapesti múzeumok számos állatplasztikát őriznek gyűjteményeikben, ezek egy része a XVIII. századból való s részben használati tárgyak, mégpedig füstölők, részben pedig dísztárgyak. A) Füstölők. Régi hagyományon alapuló munkával készült a Keletázsiai Múzeum gyűjteményében levő XVIII. századból való perzsa kacsafigura

2 (3. kép). Négyszögletes vas talapzaton áll, amelyet ezüsttel tausiroztak. Testét mély pikkelyszerű véset élénkíti, ezeken belül arannyal tausirozott virágfejek láthatók. A szárnyat fedő mély veséteken belül pontokkal szegélyezett körkörös dísz foglal helyet. A vesétekbe fekete anyagot (szurkot) öntöttek, hogy a minta jól kiemelkedjék. A tausirozás kezdete előtt ilyen anyagnak a vesétekbe töltésével tették díszesebbé a műtárgyakat.A kacsa-alakú füstölő szárnya felemelhető, füstje a szájon át távozik. Az állat egyenesen tartja a fejét, csőre kissé nyitott, szeme türkiz-kő. Erre a technikára —amelyet az jellemez, hogy a gravírozás által keletkezett mély vájatokba töltött idegen anyag által a minta jobban érvényesül — már a VIII— IX. szá- zadban találunk példákat az iszlám művészetben. Az előbbitől teljesen eltérő technikával készült, de korban is fiatalabb, amennyiben már XIX. századi perzsiai készítmény, alakjára formált következő füstölő

22 (4. kép). Sajátosságát az adj 4. Füstölő, páva alak (Keletázsiai Múzeum), XIX. sz. a pava a, hogy 21 Lelt. sz. : K. M. M. L. 651. 1. Méretei : M. 40 cm, h. 36 cm. 22 K. M. M. ; lelt. sz. : 1. 381. Mérete : m. 70 cm. 5* 7 67