Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Cs. Katona Imre: A szendrői ref. egyház XVIII. századi nyomott úrasztalterítője és a hazai nyomás fejlődése a XVII—XVIII. században

C S. KATONA IMRE A SZENDRŐI REF. EGYHÁZ XVIII. SZÁZADI NYOMOTT ŰR ASZTALTERÍTŐ JE ÉS A HAZAI NYOMÁS FEJLŐDÉSE A XVII-XVIII. SZÁZADBAN Dolgozatom keretében az Iparművészeti Múzeum textilgyűjteményében található (ltsz. 19.467) és a szendrői (Borsod m.) ref. egyházból származó nyomott úrasztalterítővel foglalkozom. A célkitűzés nem lépi és nem lépheti túl egy szűkre szabott dolgozat kereteit, mégis szükségesnek mutatkozik, hogy mielőtt magára a tárgyra térnénk és annak részletes elemzésébe fognánk, röviden bár —• nagy ugrásokkal —, foglalkozzunk a nyomás történetével, először általánosságban a nyomás kezdeteivel, legrégibb emlékeivel, majd a teljes és a részleges festéssel való mintázás írott, illetve tárgyi emlékeivel (Nürnbergi Katalin-kolostor kézirata), a renaissance eredményeivel, végül, de nem utolsósorban Németország, Franciaország, a renaissance-Olaszország kapcsolatával. Ami a magyar részt, a nyomás korai elterjedését és fejlődését illeti : sokkal nehezebb és bonyolultabb a kérdés. A magyar nyomásművészet korai tárgyi, sőt még írásos emlékei is lényegesen gyérebbek, mint a külföldi emlékanyag. Éppen ezért, a magyar nyomástörténet általános képét csak vázlatosan, itt-ott csak feltevésekre utalva tudjuk felrajzolni.

1 A hatások és az eredmények összetevőinek kibogozása nemcsak nehéz» de helyenként teljesen lehetetlen. Ahhoz azonban, hogy tárgyunkat az általános európai, illetve a magyar fejlődés menetébe illeszthessük, elkerülhetetlen egy ilyen vázlatos történeti kép felrajzolása. Kezdjük a textilnyomás legrégibb emlékeivel.

2 * # * A textilanyagok teljes, vagy részleges festéssel való díszítése (tarkítása) igen nagy múltra vezethető vissza. Már Plinius is megemlékezik a textilanyagok különböző festési módjairól. Könyvében különösen az ókoriak bíborfestékének 1 A magyar textilnyomásművészet fejlődése mindmáig teljesen kidolgozatlan. Még a magyar kékfestő-ipar fejlődésére vonatkozóan — aminek pedig számtalan írott és tárgyi emléke fennmaradt — is meglehetősen homályban tapogatózunk. Ami e jelentős iparág néprajzi kapcsolatait illeti, tudomásom szerint Domonkos Ottó (Sopron, Lisz Ferenc Múzeum) foglalkozik vele. 2 Dolgozatunknak ebben a részében a különböző festékféleségekről és festési módokról is megemlékezünk, jóllehet ezeknek a mai értelemben vett nyomástechnikákhoz nem mindig volt szoros közük. Mivel azonban e festésmódokat — mai ismereteink szerint — csak a már leszövött anyagokkal kapcsolatban alkalmazták, e technikák ismerete nélkül a nyomástechnika kialakulása nem állhat előttünk tisztán.