Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Héjjné Détári Angela: Néhány probléma a művészi öntöttvas-művesség köréből

1. Domborműves tányér, öntöttvas. Német, XIX. sz. Ferdinánd II. D. G. RO. IM. S. A. körirata, lovon ülő, páncélba öltözött császárábrázolás van, háttérben városlátképpel (1. kép. Függelék : 19.). Előképei XVII. századi, azonos típusú nürnbergi óntányérokon fedezhetők fel,

3 melyeknél gyakori a német—római császárok domborművű képe úgy a tányérok közepén, mint a négy, hat vagy több medaillont felsorakoztató peremen (2. kép). A tányérperem lovasai meglehetősen leegyszerűsített ábrázolások, ahol az alakok kilétére csak feliratuk vagy címereik adnak felvilágosítást. A középrész császáralakjain azonban egyénitési szándék látszik, amit gyakran ikonográfiái jellegzetességek is alátámasztanak. Önként adódik a feltételezés, hogy ezek analógiáját korabeli érmeken keressük, de a mi vastányérunk esetében II. Ferdinánd-os érmet, megközelítőleg hasonlót sem sikerült találni. Metszet előképe viszont megvan.

4 Kétségtelen, hogy a XVII. században virágzó ónművesség itt bemutatott darabjához hasonló óntányér volt az előképe vastányérkánknak, amit a XIX. században készíthettek. Ezt bizonyítja az óntányér domború díszítményeinek élességé3 Iparművészeti Múzeum 16691 Itsz. 4 Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Arcképcsarnoka 1302 ltsz. metszet.