Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Diószeginé Egyed Edit: Közelkeleti állatplasztikákról

1. Oroszlán, bronz (Ermitázs Múzeum), XI-XII. sz. 2. Oroszlán, fa (Sonderhausen), 1200 körül bronzoroszlánhoz szorosan kapcsolódik egy ábrázolás módjában azonos, fából faragott oroszlán-alak

17 (2. kép). Testtartása teljesen megegyezik a fémből öntöttével, feje éppen úgy balra fordított, szája nyitott. Még a testén levő ékítmények elosztása is hasonló. Meghatározásában pontosan ez áll : „Födeles edény (hársfa) oroszlán-alak. 1200 k. Festése 1400 k. Sonderhausenből. A gmundi Jánostemplom Bauhütte formája. Födeles edény (leopárd) hársfa." Véleményünk szerint ez a meghatározás a származási hely szempontjából téves, a tárgy ugyanis minden valószínűség szerint a Közel-Keleten, mégpedig Perzsiában készülhetett. Festése azonban, amely a leírás szerint is későbbi, már feltehetően európai. A XI—XII. századi Fatimida Egyiptom monumentális szobrászaténak legnagyobb fennmaradt emléke az a griffmadár, amit Amori, Jeruzsálem királya vitt Pisába a keresztes hadjáratok idején.

18 Ezt az állatszobrot mérete is igen nagy értékűvé teszi. Igen sok párhuzamot találunk ehhez a fémművészet, de az iparművészet más területén is. E művészet fénykora a XII. századra esik, ekkor a művészi készítmények arányai tökéletesek, a tárgyak kidolgozása, díszítése páratlan finomságú. A következő századokban ez a felfelé ívelő fejlődés megtörik és lassan-lassan visszahanyatlik. Ennek okát egyrészt a nyugat felől jövő keresztes háborúkban, később pedig a kelet felől előretörő mongol invázióban kell keresnünk. A nagyobbméretű állatplasztikák mellett készültek kicsinyek is. Különösen szerették a kis állatalakokat függőkön alkalmazni. Ezeknek a dekoratív célból előállított Fatimida kori (XI—XII. sz.) tárgyaknak kidolgozása korántsem olyan gondos, mint az önállóan szereplő állatalakoké, díszítésük is szegényebb ; csupán vesétekből áll. Az eddig tárgyalt fém- és famunkákon kívül más művészi iparágban is találkozunk állatábrázolásokkal. így elsősorban a kerámiában. Agyagból — eddigi ismereteink szerint — leginkább oroszlánokat formáltak. Ilyen például a Rageszből való oroszlán

19 és a Szaveh környékén előkerült kékmázas oroszlán-szobor, melyet a XII—XIII. században égettek.

20 17 A képet Csányi Károly prof. bocsátotta rendelkezésemre. Az idézet Csányi prof. által rendelkezésemre bocsátott kép alatt olvasható. 18 G. Migeon, i. m. 222 1. 19 Glück-Diez, Die Kunst des Islam XXVII. t. 20 A. U. Pope, i. m. 78. 134 t. 5 Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve II. — 65