Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)
II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Tasnádiné Marik Klára: Két világkiállítás iparművészeti tanulságai
jelentőségét a kiállítástörténet gyakran helytelenül, nem méltatja figyelemre. Helyettük rendszerint első ipari kiállításnak az 1797-ben D'Avez márki által a st. cloudi kastélyban rendezettet tekintik. Ezen kizárólag a francia művészi kézműipar remekeit állították ki. Az akkor lakatlan és üres kastély falaira a Manufacture des Gobelins falkárpitjai, padlóira a Savonnerie szőnyegei, a teremsarkokba és a Mars-terembe Sèvres vázái, illetve készletei kerültek. D'Avez mindezt -— mint a direktórium által az egykori királyi manufaktúrák élére kirendelt biztos — azért rendezte, hogy a műhelyek kitűnő dolgozóinak nyomorán enyhítsen. Ugyanis az angol blokád és a háborús események miatt a manufaktúrák raktárai telve voltak. A kiállítást a rendező nagyarányú bazárral és néhány kiváló műtárgynak kisorsolásával szándékozott összekötni, hogy a nélkülöző dolgozókon segíthessen. Azonban mielőtt kiállítását hivatalosan megnyithatta volna, Napóleon parancsára több gyanús arisztokratával együtt D'Aveznek is haladéktalanul el kellett hagynia Párizst. A campoformiói béke után D'Avez nagyobb kiállítással jelentkezett. Bútorok, mindenfajta órák, könyvkötések, selymek szerepeltek az állami manufaktúrák termékei mellett, sőt képzőművészeti alkotások is. 7 A siker láttán Neuf château 8 miniszter magáévá tette az eszmét „mint nemcsak egy epizódját az angol ipar elleni küzdelemnek . . ." 9 Az általa 1798-ban Párizsban rendezett, volt valójában az első ipari kiállítás. A kiállított tárgyak a kiállítás tartama alatt nem kerülhettek áruba. Egy választott zsűri a 12 legjobb kiállítót nyilvános elismerésben részesítette. Színhelye a Mars-mező volt, megnyitásának napja a köztársaság kikiáltásának évfordulója, a főépület „Ipar temploma" nevet viselte. Melléklátványosságokról is gondoskodtak. A kiállításról katalógust is adtak ki. Kerámiák, üveg, textiliák, kémiai készítmények mellett órák, bőrmunkák, bútorok, tudományos és egészségügyi műszerek, katonai és sportfegyverek, továbbá nyomdatechnika kapott itt helyet. A legnagyobb jelentőségűek az itt bemutatott új mértékegységek voltak, amelyeket röviddel utóbb a legtöbb európai állam el is fogadott. A zsűri a szabályzatban meghatározott dicséreten felül még megtisztelő megemlítésben részesített 19 kézműiparost. A jegyzőkönyvet Chaptal, 10 a híres kémikus, később államférfi, szövegezte. Ennek értelmében a kiállítás bebizonyította Franciaország ipari fölényét Anglia fölött, sőt még azt is, hogy azokban az iparágakban, amelyekben Anglia különösen erős volt, Franciaország nem maradt mögötte el. 1801-ben már Chaptal a rendező. E kiállításon a díjnyertesek közt szerepelt Jacquard. Sikere, helyesebben az általa szerkesztett szövőszék sikere olyan nagy volt, hogy 11 év leforgása alatt ugyanannyi ezer Jacquard-gép működött Franciaországban. Ezek után egyre élénkebb ritmusban, egyre szélesebb körben találkozunk kiállításokkal, amelyek az ipar különböző nemeinek és ágazatainak hol szűkebb, hol szélesebb körét gyűjtik egybe. 1802-ben és 1806-ban még Párizs tartja az uralmat. 1817-ben a német államok mozdulnak meg Kassel kezdeményezésével. 1818—23-ig München rendez évente kiállítást, közben Stuttgart és Drezda is megmozdul. 1827-ben Berlinben megrendezik a porosz Gewerbeschaut. 1829— 7 Luckhurst : i. m. 8 François de Neufchateau Auguste (1750 — 1820) költő és államférfi. 9 Neufchateau : „Mint nemcsak egy epizódját az angol ipar elleni küzdelemnek, hanem mint első kövét egy olyan hatalmas építménynek, amelyet csak az idő fejezhet be s amelyet minden év ipari és kereskedelmi együttes igyekezete fog díszesebbé tenni." Luckhurst : i. m. 10 Chaptal (1756 — 1832) gyakorlatban a pamutfestés és fehérítés terén ért el jelentős eredményt, egyik műve : Chimie appliquée aux arts, Paris 1807.
