Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Tasnádiné Marik Klára: Két világkiállítás iparművészeti tanulságai

A kereskedelmi vásárok jelentőségének hanyatlását a XIX. században a kereskedelmi utazó okozta, aki az egyre inkább kiépülő közlekedési lehetőségek következtében, egyre szélesebb körben kereste fel mintagyűjteményével a kereskedőket. Ez volt az oka annak, hogy az egykor híres lipcsei könyvvásárokból a XX. század fordulójára már csak az évi elszámolás előre megállapított napja maradt meg. Helyébe azonban a lipcsei könyvkereskedők évente könyvkiállítással léptek a világ elé. Az újkori kiállítások eredete nem a kézműipari termékek bemutatásában, hanem a képzőművészeti alkotások kiállításában keresendő. 1667 tavaszán Colbert tanácsára XIV. Lajos engedélyt ad a francia művészeti akadémia festőinek, hogy a Louvre nagyszalonjában műveiket kiállíthassák. A képzőművészeti kiállításoknak Franciaországban ez az elnevezése innen ered. Ezeken a ,talonokon" a festők még nem kerülhettek a nagy nyilvánosság elé, amire tulajdonképpen vágytak. S miután csak egy kis kör számára biztosította a kiállítás lehetőségét —• egyre ritkább időközökben kerültek megrendezésre. A francia forradalom ezen is gyökeresen változtatott.

4 Angliában a kiállítási eszme a képzőművészek mozgalmából indult ki, akik egyre inkább szabadulni kívántak a függő helyzetükből, amely, ha elismert művészek voltak, a patrónusok kis köréhez fűzte őket, a kevésbé elismerteket a képkereskedők martalékává tette. Ezért 1754-ben számosan álltak egy Shipley nevű rajztanár által alapított „Művészeteket, Kézművességet és Kereskedelmet Támogató Királyi Társulat" mellé. A társulat, amelyből két év múlva művészeti társulat lett és ma a Royal Society, céljául művészeti és ipari tevékenység ösztönzését tűzte, évenkénti jutalmak kiosztása által.

5 Miután hazai műipari és iparművészettörténeti kutatásainknál figyelembe kell vennünk mind eredményeiben, mind hatásaiban e kiállításokat és hazai szakirodalmunkban aránylag kevesen foglalkoztak velük, szükségesnek tartjuk, hogy mielőtt az első nemzetközi ipari kiállításról és hatásáról szólnánk, röviden vázoljuk az ipari kiállítások történeti fejlődését. Angliában 1761-ben, miután a fentebb említett művészeti társulat keretében a jutalmat nyert műveket nagy közönségsiker mellett többször kiállították és a képzőművészeti részleget elválasztották a mezőgazdasági, erdészeti és ipari részlegtől, az ipari kiállítás önállósult. E szétválasztott részlegek közel egy évszázad múlva, az első nagy nemzetközi kiállításon ismét találkoztak.

6 Az első ipari kiállítás egybeesett az angol ipari forradalommal. Jellemzője volt, hogy a mechanizálás láza úrrá lett mindenkin és mindenki technikai felfedezésekkel kísérletezett. A valóban ipari kiállítások azonban azok voltak, ahol nemcsak a gépek, hanem az általuk.termelt anyagok is megjelentek. Miután a nagy ipari államokat a XVIII. századvégén háborús tevékenység veszi igénybe, az első kezdeményezések a háborútól megkímélt, kevésbé iparosodott területeken jelentkeznek. 1789-ben és 1791-ben Genf, Hamburg, Prága rendez egymásután ipari kiállítást. Ezeken még díjazás nincs. E kisebb események 4 Diderot: Salons (1759 —1781) „Legyen áldott annak emléke, aki e nyilvános művészeti kiállításokkal versenyzésre serkentette a művészeket, hozzájuttatva a társadalom minden rétegét, főleg a jó-ízlésű embereket, hasznos, élvezetes pihenéshez. Megakadályozta a művészet hanyatlását és a nemzetet ezen a téren műveltebbé tette. Miért voltak a régieknek kiváló festőik és szobrászaik? Mert jutalmak, megtiszteltetések felébresztették a tehetségeket és mert a közönség megszokva a természetszemléletet, annak összehasonlítását a műalkotásokkal, olyan bíráló volt, akinek nem lehetett ellentmondani." 5 Luckhurst : The Story of Exhibitions, London 1951. 6 Luckhurst : i. m.