Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Pataky Dénesné: J. J. Kändler és körének szobrai magyar gyűjteményekben

szabadon hagyó, bíborbélésű, indiai virágdíszes fehér köpeny. Fején babérkoszorú, a figura szinte nőies. Ez a negédes báj előnyére válik az Iparművészeti Mú­zeum „Juno a pávával" c. 28a Kandier mintázta szobrának, melynek első példánya 1745— 50 között készült. A kompo­zíció gúlaalakú, magas, dom­ború rocaille és virágdíszes ta­lapzaton emelkedő sziklán ül a csaknem meztelen Juno, jobb kezét a mellette ülő páva fölé tartja, bal kezével a vállá­ról lecsüngő indiai virágmintás köpeny egyik csücskét fogja kecsesen. Bal térdét kissé fel­húzza. Ez a mozdulat kiemeli lábának szép formáit. A test mintázása finom és érzékeny, Kandier nagy anatómiai tudá­sára vall. 10. Részeg Silénus. Kandier, 1750 — GO között 1754-ben mintázta a Bac­cháns-csoport 28b első változa­tát, a rokokódíszes talapzaton hordón ülő, jobbjában poharat tartó Bacchust, amelyből az Iparművészeti Múzeum is őriz egy példányt. Az erőteljesen model­lált Bacchus vidám arcán és mozdulatain a kicsorduló jókedvű harlequinek vissz­fénye látszik. Bacchus hordójából az előtte ülő gyermek bort ereszt, míg a poha­rat magasra tartó és táncoló gyermek modellálása is természelközeli cs erőteljes. Az „Ovidiusi csoportok" néven ismert kompozíciókból való az Iparművészeti Múzeum „Részeg Silenus" c. csoportja, amelyet Kandier 1750—60 között min­tázott. A kitűnő kompozíció még őriz valamit Kandier első korszakának friss modellálásából. A testfelületek ábrázolása mesteri, az alakok enyhén tipizálok, a szamár sok természettanulmány után frissen modellált alakja fogja összze a kompozíciót. Rajta ül a részeg aggastyán, akit fiatal szatír vezet. Előttük a földön bacchánsnő, félig fekvő helyzetben. Hátul puttó. Az alakok mozdulatai és arckifejezése jól érezteti a mámor ellankadtságát, amelyet a tört színezés még fokoz. Az Iparművészeti Múzeum egy másik mitologikus szobra sziklagúla tetején ülő, félmeztelen nimfát ábrázol. 280 Lejjebb ülő amorett delphinnel. A mintázás túlfinomult, a nőalakon kecses báj árad el ; 1760 körül készülhetett. Ugyanekkor mintázhatta Kandier az Iparművészeti Múzeum bőséget jel­képező szoborcsoportját. A kompozíció középpontjában az oroszlánon ülő, lan­28a Layer : Id. ni. p. 7. 28b Layer : Id. ni. p. 7. 28 « Layer : Id. ni. p. 7. 28 a Layer : Id. m. p. 7. 28 e Layer : Id. m. p. 7. Szerinte Kandier műve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom