Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)
II. AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KUTATÁSAIBÓL - Koós Judit—Somogyi Árpád: Adatok a magyarországi XVII—XVIII. századi orosz könyvek fametszeteihez
A XVII. századi orosz könyvművészetben az alakos ábrázolású fametszetek nagy számával találkozunk. E metszetek vizsgálata során meggyőződhetünk arról, hogy a régi orosz mesterek a témát tekintve, a legkülönbözőbb forrásból merítettek. Egyes fametszetek a régi orosz ikonfestészethez kapcsolódnak ; előadásmódjukban az orosz ikonfestészet hagyományait igyekeznek felhasználni a fametszőművészet sajátos technikájával. Máshol az élet reális megfigyelésével gazdagítják a régi, kötött, biblikus témákat. Előfordul az is, nem ritkán, hogy nyugat-európai előképek hatása alatt dolgoztak. A nyugat-európai előképek szerepe már a XVI. században elkezdődött. Ismeretesek például Albrecht Dürer egyes fametszeteinek orosz változatai, 39 de hatást gyakoroltak a krakkói nyomdák könyveinek fametszetei is. 40 A XVIII. században, különösen 1743 és 1786 között, nyugat-európai rézmetszők is nagy számmal keresték fel Oroszországot. Leginkább augsburgi mesterek mentek Pétervárra. 41 Feltehető, hogy már korábban is megfordultak nyugat-európai metszetkészítők Oroszország területén. E feltevésünket igazolja az is, hogy az alakos ábrázolások stílusában fellelhetők olyan elemek, melyek mindvégig idegenek maradtak az orosz ábrázolóművészetben, vagyis a miniatúrafestészetben és az ikonfestészetben egyaránt. Ilyen idegen vonásként említhetjük a mély teret adó perspektíva megjelenése mellett a nyugat-európai viselettörténeti elemeket. Ezeknek közvetítésében nyilván nagy szerepük volt az Oroszországba került nyugat-európai fametszeteknek. A szentendrei Pozsárevácska templom gyűjteményében levő, 1664-ben a Pecsatnyi Dvor által kiadott Biblia lapját díszítő Lukács Evangélista alakja — a fametszettechnika sajátos eszközeivel — az orosz miniatúra és ikonfestészet hagyományait követi. Ikonográfiáját a miniatúra-festészetben fogalmazták meg először. Egyik legkorábbi példája is éppen a miniatúra-festészetben, az úgynevezett Dobrilovai Evangélium lapján található, amit 1164-ben készített a galíciai—-volhiniai iskola egyik mestere 42 (7. kép). Az említett miniatúrán kupolás ciborium emelkedik az Evangélista feje fölé, míg fametszetünkön (8. kép) gazdag renaissance keretelést találunk. E keretelésen érezhető a nyugat-európai renaissance hatása —• például az alsó zárószegélyen és a felső lezáróívet kitöltő hullámzó növényi ornamentikán — de más részleteiben az orosz ornamentika hagyományaiból merít. Az ülő apostolalak, mint téma, az orosz fametszőművészetben nagy szerepet játszott és legkorábbi példái már a XVI. század második felében megfigyelhetők. A négy Evangélistán kívül gyakori még az írópultnál ülő Dávid hasonló helyzetben ábrázolt alakja. Az 1664-es Evangélium Lukács Evangélistát ábrázoló, csodálatos szépségű fametszetét és egy hasonlóan kiemelkedő, Dávid királyt ábrázoló fametszetet, mely szintén e könyvben jelent meg — Szidorov meghatározása szerint 43 —, Burcev 44 készítette 1638-ban. Kétségtelen, hogy Burcev e fametszete mind művészeti, mind technikai szempontból kiváló alkotás. A nagy mester ebben összegezi mindazt, amit elődei 39 Hepner, Maria : Deutsche Vorlagen zu alten russischen Holzschnitten. — Bildende Kunst 1955. Nr. 2. 124-127 p. 40 Szidorov i. m. több példát közöl. 41 Hepner : i. m. 42 Isztorija Ruszkovo Iszkusztvo. Moszkva, 1953. Tom. I. 314 p. 43 Szidorov : i. m. 188 p. 68 ill.. 44 Burcev, a Pecsatnyi Dvor felügyelője a XVII. sz. elején. Első névvel jelzett kiadványa 1633 szeptemberében jelent meg. 1642-ig működött. Tizennégy kiadványa ismeretes.
