Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

I. TANULMÁNYOK AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL - Weiner Mihályné: Szalay Ágoston mézeskalácsforma-gyűjteménye az Iparművészeti Múzeumban

WE IN ER MIHÁLYNÉ SZALAY ÁGOSTON MÉZE S KALÁCSFORMAG Y ŰJTEMÉ NYE AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAIV 1. A gyűjtemény története. Szalay Ágost mézeskalácsforma-gyűjteményét ismertetve, elsősorban magáról, erről a gyűjtőmunkásságról, műgyűjtésünk történetének érdekes fejezetéről beszéljünk. Szalay Ágoston (1811—1877) élete,, közéleti pályája : közismertek. Itt bennünket csak egy vonatkozásban, mint gyűjtő érdekel, aki már „14 éves korában teljes öntudatossággal sorakozott az. adatgyűjtők közé", írja róla Deák Farkas

1 és mindjárt meg is magyarázza ezt : „Valószínű, hogy minél tovább olvasta az akkor használatban és divatban levő historikusokat, mindinkább érezte az azokban levő hiányokat." Miben álltak ezek a hiányok? folytatja Deák Farkas láttuk akárhányszor a királyt, nádort, kancellárt, olykor-olykor a hadvezért és seregét is szerepelni, de nem láttuk sehol a nemzetet . . . semmit se tudtunk városi, falusi életéről..." Szerinte ez hatott úgy Szalay Ágostonra, hogy elhatározta, hogy „történetírásunk nagy átalakításában, mint szerény napszámos, ő is részt fog venni . . ." Az volt a terve, hogy adatokat fog gyűjteni a művészi és iparos élet fejlődéséről. Nem kizárólag, de elsősorban a magyar múlt érdekelte. Fia : Szalay Imre írja róla : ,,. . . régiségei gyűjtésénél következetesen egy irányt tartott szem előtt : hazai régiségek gyűjtését, úgyhogy aránylag csekély értékű hazai tárgyakért gyűjteményéből gyakran sokkal értékesebb nem-magyar tárgyakat adott cserébe ..." Ugyancsak ő írja, hogy évenkénti gmundeni vagy salzburgi útja alkalmával azért kutatta át a régiségkereskedők boltjait, mert tudta, hogy ezen az úton számtalan hazai régiség vándorol állandóan külföldre. Ilyen alkalmakkor bőven vásárolt nem-magyar tárgyakat is. De természetesen nemcsak külföldön végzett műtárgymentő munkát, itthon is mentette a könnyelműen elherdált kincseket.

2 4275 darabból álló okiratgyűjteménye és kiadott műve : Négyszáz magyar levél a XVI. századból, ugyanazt a szellemet sugározzák, mint az utóbbi munka nemes szerénységű bevezetője s ugyanez a szellem hozta létre a gyűjtemény nagy részét is : a gyűjtő tudatosan kutatta a mindennapi élet dokumentumait. 1

Deák Farkas: Szalay Ágoston emlékezete. Értekezések a történettudomány körébőL MTA Bp. 1880. VIII. 2 Szalay Imre : Szalay Ágost régiséggyűjteményének ismertetése. Századok. 1877. 586. o. Idézzük itt a következő jellemző részletet : ,,. . . lehetetlen említés nélkül hagynunk Zrínyi Ilona 13,6 cm magas, 3,6 cm átmérőjű vaspecsétnyomóját, melyet Szalay Ágost jurátus korában mozsártörő helyett alkalmazva talált a szt. Gellért-hegy egyik viskójában, s melyet örömében 5 ezüst húszason mentett meg az enyészettől, tulajdonosnője nem csekély bámulatára, ki szánakozó mosollyal nyújtotta át a szerinte nem egészen helyes eszejárású ifjúnak drága zsákmányát." És Csatkay Endre : Thier László ütőfagyűjteménye. A soproni és kismartoni bábsütők történetével. Sopron. 1941. 11* o 163