Dobrovits Aladár szerk.: Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei 2. (Budapest, 1955)

Dobrovits Aladár: Az Iparművészeti Múzeum és társintézményei a felszabadulás óta

Ezek többek között : a II. Magyar Iparművészeti és Népművészeti Kiállítás 1953ban — ez Moszkvában 1954 elején bemutattatott, az Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaság népművészetének és iparművészetének kiállítása, 1953 végén, az Ej Kína iparművészetének és népművészetének kiállítása, 1954-ben. Az 1955-ös év legjelentősebb eredményei közé tartozik a tatai Kuny Domokos Múzeum épületében, a tatai Várban, elsősorban a tatai Múzeum anyagából rendezett Tatai Iparművészeti Kiállítás és a pécsi Janus Pannonius Múzeum nagyméretű, nagy előkészületeket igénybevevő Zsolnay-kiállítása, melynek installációs munkáit is az Iparművészeti Múzeum végezte. Mindeme, nagyszabású és jelentős kiállításrendezési tevékenység egyúttal elmélyült tudományos munkát is jelentett. Sajnos, a Múzeumon kívül fekvő okok következtében vezető csak egynéhányhoz, nem is mindig a legjelentősebbekhez készülhetett és a nyomasztó helyhiány következtében a legtöbbet, még az állandóbb jellegűeket is, le kellett bontani, részben, hogy helyt adjon a következőnek, részben a helyiségek raktározás céljára való igénybevétele miatt. így a célt, hogy kiépüljenek a Múzeum állandó kiállításai, csak nagyon kevéssé sikerült elérni, csak a kerámiakiállítás és megszakítással bár, az ötvös-kiállítás maradt mindvégig nyitva. Hasonló problémákkal küzd a Keletázsiai Művészeti Múzeum is. A Hopp Múzeum épületének szűkös volta miatt az 1950 végén niegrendezett Kína-kiállítását rövid időn belül lebontotta, hogy India-kiállításának adjon helyet, ezt követte a Hátsó-India-kiállítás. A Múzeum anyagának csak kis részét tudja, azt is váltakozva, kiállítani. A Keletázsiai Művészeti Múzeum is számos vidéki kiállítást rendezett (Győr, Székesfehérvár, Sopron, Békéscsaba, Gyula, Baja, Pécs, Szentes, Szeged, Vác stb.) és bekapcsolódott más szervek (Képző- és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok) munkájába is. Legtöbb kiállításáról vezető is készült, ha nem is mindig megfelelő formában. A Keletázsiai Múzeum nyomasztó helyhiánya miatt a háborús sérülések és profilozás következtében helyre nem állított Ráth György Múzeum épületét évekig raktárként használta. A raktározási kérdések más irányú megoldása következtében ez év folyamán sor kerülhetett a Ráth György Múzeum épületében 3. Részlet a „Kerámiamüvesség története" c. kiállításból: török kerámiák XVIII. sz.